![]() | Kézenfogva Alapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 19. Tel.: 06-40-200-320, 217-8100. e-mail: info@kezenfogva.hu honlap: www.kezenfogva.hu |
| Joghely: | A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 29/A. §-a, 29/B. §-a. |
| Az ellátás típusa: | Kedvezmény |
| Az ellátás jövedelmi helyzettől független. | |
| Leírás: | A családi kedvezmény - az ezt érvényesítő magánszemély összevont adóalapját csökkenti. MÉRTÉKE: az eltartottak lélekszámától függően - KEDVEZMÉNYEZETT ELTARTOTTANKÉNT ÉS JOGOSULTSÁGI HÓNAPONKÉNT a) EGY ÉS KETTŐ ELTARTOTT esetén 62 500 forint, b) HÁROM, ÉS MINDEN TOVÁBBI ELTARTOTT ESETÉN 206 250 forint. A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal AZ ÖSSZEG VAGY A KEDVEZMÉNYEZETT ELTARTOTTAK MEGOSZTÁSÁVAL KÖZÖSEN IS ÉRVÉNYESÍTHETŐ. FONTOS: Az eltartottak számába beletartozik az a személy is, aki a családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlékra jogosultak (kedvezményezett eltartottak) családi pótlék összegének meghatározásába beszámít! Lásd MEGJEGYZÉS rovat. |
| Az ellátásra jogosultak: | Három vagy több gyermeket nevelő szülő, Gyermeket nevelő szülő, Egyéb, jogszabály által meghatározott pénzellátásban részesülő személy |
| A jogosultság feltétele: | A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: a) AZ A MAGÁNSZEMÉLY, AKI A CSALÁDOK TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI GYERMEKRE TEKINTETTEL CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGOSULT, b) A VÁRANDÓS NŐ ÉS vele közös háztartásban élő HÁZASTÁRSA, c) aki SAJÁT JOGÁN RÉSZESÜL CSALÁDI PÓTLÉKBAN, VAGY A VELE KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ magánszemélyek közül egy SZEMÉLY, d) aki ROKKANTSÁGI JÁRADÉKBAN RÉSZESÜL VAGY A VELE KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ magánszemélyek közül egy SZEMÉLY. |
| Az igény benyújtásának formája: | A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELE a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. FONTOS! Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. |
| Megjegyzés: | FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: ÖSSZEVONT ADÓALAP: (1995. évi CXVII. törvény 29. § (1) bek.) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)–(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. KEDVEZMÉNYEZETT ELTARTOTT (aki után jogosultsági hónaponként a kedvezmény érvényesíthető) a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. ELTARTOTT: a) a kedvezményezett eltartott, b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. JOGOSULTSÁGI HÓNAP: az a hónap, a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, a) aki az igénylő háztartásában él, és aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, ac) aki a családi pótlékra saját jogán jogosult és az igénylővel közös háztartásban él; vagy b) aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. |
| Adatfrissítés dátuma: | 2012.01.25. |
HTML fájl generálva: 2012.01.25. 14:12