„A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai az autista, értelmi és halmozottan fogyatékos emberek” Esetjogi gyűjtemény
A Kézenfogva Alapítvány ismét egy egyedülálló tanulmányfüzetben foglalta össze az értelmi fogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos embereket és hozzátartozóikat érintő diszkriminációs eseteket.
A „Te jogod, Te életed!” című projekt keretében működtetett antidiszkriminációs jelzőrendszer tapasztalatait olvashatjuk a kötetben, mely anonimizált esetleírásokkal gazdagítva mutatja be a program célcsoportját érintő jogsérelmeket és ezek lehetséges megoldási módjait. A kötet másfél év esetkezelési tapasztalatait dolgozza fel a jelzőrendszerben kezelt 295 panasz és azok statisztikai elemzése alapján.
Az értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos emberek a társadalom talán legkiszolgáltatottabb, legkitaszítottabb személyei, akiknek leginkább szükségük van arra, hogy az esélyegyenlőségüket előmozdító jogérvényesítésben segítséget kapjanak.
A program célja egy komplex jogi védőháló megteremtése volt, mely segítséget nyújt mindazon emberek számára, akiket értelmi vagy bármely más fogyatékosságuk okán hátrányos megkülönböztetés ér. A Kézenfogva Alapítvány programjában saját jelzőrendszerének működtetése mellett együttműködik más országos érdek- és jogvédő szervezetek jogsegélyszolgálataival is. A cél, hogy bármely fogyatékossággal élő személy eljuthasson olyan szervezethez, amely vállalja a szakszerű segítségnyújtást diszkriminációs jogsérelmének orvosolásában.
„Egy Down-szindrómás kislány integráltan nevelhető SNI minősítéssel rendelkezik, s ennek megfelelően integráló óvodába jár. Mikor befejezte a középső csoportot, az óvodavezető arról intézkedett, hogy ne haladhasson tovább saját csoportjával az iskola előkészítés feladatait is végző nagycsoportba, hanem a következő nevelési évben is középső csoportos maradjon, egy új csoportba kerülve. A szülők nagyon sérelmesnek találták az óvodavezető döntését. Álláspontjuk szerint a kislány megfelelő fejlődése akkor biztosított, ha rendes menetben haladhat tovább a csoportjával. Nem tartották alaposnak az óvoda azon érvelését, hogy a kisgyermek a többiek iskolára való felkészülését akadályozná, hiszen integráló intézményről lévén szó, kötelező lenne biztosítani az integrált nevelés feltételeit. Független gyógypedagógiai szakvélemény is támogatta álláspontjukat. Sérelmezték és diszkriminatívnak tartották továbbá, hogy a gyermeket minden ok nélkül csak napi három órában fogadja az óvoda, már nem ebédelhet bent. Az óvoda szerint az ebédeltetésre azért nem kerülhet sor, mert a kislány nem tud egyedül enni. A szülők ezzel szemben azt állították, hogy a gyermek önállóan eszik, csak ennek bebizonyítására nem kapott lehetőséget.„
A jogász team az eset feltárását követően levélben kereste meg az óvodavezetést. Álláspontjuk szerint az óvoda nem teljesíti megfelelően az alapító okiratában vállaltak szerint az integráló nevelés feltételeit. Az óvodavezetés hajlandó volt tárgyalni. A szülők, az óvodavezetés, a polgármester, egy gyógypedagógus szakértő és a jogász team képviselőjének részvételével sikerült megállapodásra jutni. Az óvodavezetés ennek keretében elismerte, hogy diszkriminációt valósított meg, és valóban lenne helye az EBH előtti eljárásnak. Egyezségkötés keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben kerüli a hasonló hátrányos megkülönböztetéseket.
Mivel a korábbi esetjogi tanulmányfüzetek is nagy érdeklődésre tartottak számot mind az érintettek, mind a hivatalos és civil szervezetek körében, ezért a hálózat munkatársai fontosnak tartották, hogy ezt a kötetet is elérhetővé tegyék a nyilvánosság számára. Az esetjogi füzet, akár kutatási anyagként is használható, a teljes tanulmány innen tölthető le.
További információ: