ErasmusDays 2019 - FINN mobilitás
FINN mobilitás
2018
Felnőttoktatási munkatársak mobilitása, Érintettek bevonásának tanulmányozása - fogyatékos emberek a szervezet irányításában
Eredmények:
A szervezeti struktúra három szintjén megvalósuló finn tanulmányút eredményei alapján saját szervezetünkben meghatároztuk az érintettek bevonásának legfontosabb alapelveit és elkészült az akcióterv az érintettek szervezet irányításába történő bevonására. Ezt az alapítvány kuratóriuma elfogadta, az alapítvány stratégiájába beemelte. Ennek alapján 2021-ig létrehozunk egy tanácsadó testületet fogyatékos emberek részvételével, célja, hogy segítse az alapítvány munkáját véleményformálással, javaslattétellel. 2024-től e testületből egy fő a kuratórium ülésein, annak munkájában is részt vesz, képviselve az érintetteket.
"http://kezenfogva.hu/node/1842
http://kezenfogva.hu/node/1841
https://epale.ec.europa.eu/hu/node/89743"
Válogatás az elkészült videókból, képekből:
A program bővebb leírása:
Az érintettek bevonásának tanulmányozása - fogyatékos emberek a szervezet irányításában (2017-1-HU01-KA104-035702)
Erősödő nemzetközi elvárás, hogy az érdekvédelmi és szolgáltató szervezetek bevonják intézményük irányásításába a kedvezményezetti csoportjukba tartozó embereket. A KézenFogva Alapítvány célja, hogy kedvezményezettjeit, a fogyatékos embereket bekapcsolja a szervezet operatív és szakmai irányításába. Ennek érdekében a projekt keretében a munkatársak egy már velünk dolgozó tapasztalati szakértővel közösen 3*5 napos látogatás keretében ismerik meg és tanulmányozzák a finnországi KVPS szervezet erre vonatkozó gyakorlatát. Minden egyes szervezeti egységből részt vesznek munkatársak, így minden a szakmai-operatív vezetés és a szakmai munkacsoportok (módszertani, foglalkoztatási, közvélemény-formálási) tagjai más-más szempont mentén tudják vizsgálni az érintettek bevonásának jó gyakorlatát. A jó gyakorlatot strukturált keretek között építjük be a működtetésbe. Az érintettek bevonásának legjobban adaptálható elemeit a projekt keretében kijelöljük, adaptálva a működtetésbe és a napi gyakorlatunkba építjük. A projekt elsődleges hatása az Alapítvány fejlődő szervezeti kultúrájában lesz tetten érhető. Emellett közvetlenül megjelenik azoknak az érintetteknek az életminőségének és érdekérvényesítő képességének fejlődésében, akik a szervezeti profilunk alakításában együtt dolgozhatnak velünk. Társadalmi hatások között a fogyatékos emberek új szerepben való megjelenése jelenik meg, a fogyatékos emberek befogadása és társadalmi szerepvállalása erősödik a projekt hatására.
Tapasztalatainkat és fejlődő működési gyakorlatunkat számos hazai projektben tudjuk továbbadni és megismertetni más szervezetekkel.
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
1. tanulmányút összefoglaló beszámolója
A fogyatékos emberek szervezeti működésbe való bevonásának gyakorlata és hatása a szervezet operatív és vezetési szintjén, illetve a külső kommunikációs és közvélemény-formáló tevékenységekben.
Résztvevő neve:Pordán Ákos, ügyvezető
Fogadó szervezet neve: KVPS, Wärjäämö, ASPA
A tanulmányút helyszíne: Tampere, Helsinki (Finnország)
Dátum:2018. március 25-30.
A tanulmányút során a fogyatékos embereknek a menedzsment tevékenységébe való bevonásával kapcsolatos találkozók a következők voltak: KVPS vezetősége, Wärjäämö nappali intézmény, Metse-Önérvényesítő szervezet.
Az fogyatékos emberek kiválasztásának módszereire láttunk többféle megoldást is. A KVPS szervezetnél olyan személyek vesznek részt a szervezet irányításában, akik a szervezet szolgáltatásainak nem igénybe vevői. Bevonásuk nem ment egyik napról a másikra. Közel 10 év kellett, amíg sikerült kiválasztani azt a rátermett értelmi fogyatékos embert, aki el tudja látni ezt a feladatot, illetve biztosítani számára a biztonságos környezetet. A közvetlen szolgáltatások nyújtásánál (Wärjäämö) a bevonásra kerülő fogyatékos személyeket a saját szolgáltatásaik igénybevevői közül választják ki, demokratikusan működtetve a szolgáltatásokat. Itt a kiválasztás gyorsabban megy, akár változhat is az egyes tisztségviselők személye. Találkoztunk önálló jogi személyiségű ún. önérvényesítő szervezettel is (METSE), amelyek tagjai és működtetői is fogyatékos emberek. Több, mint 20 év alatt sikerült 1000 fős tagságot verbuválniuk.
Az, hogy mely tevékenységekbe vonják be az érintetteket, szintén különböző az egyes szervezeteknél. Wärjäämö: A szolgáltatás szintjén különböző rendszerességgel tartanak megbeszéléseket, amelyeket a kliensek vezetnek. Formalizált formában, tisztségviselőkkel. KVPS: A vezetőség kéthavonta ülésezik és erre is egy fogyatékos kuratóriumi tag is meghívott. METSE: havi rendszerességgel tartanak összejöveteleket. A kiválasztási procedúra szervezeti szintenként más és más: szolgáltatói szint, vezetőség, vagy önálló önérvényesítő szervezet.
A fogyatékos személyek a tevékenység végzéséhez képességeikhez igazítottan, egyénre szabott képzéseket, illetve folyamatos szakmai támogatást kapnak könnyen érthető anyagok, személyes tanácsadás formájában. A tevékenység végzése során a fogyatékos személyek minden szinten megkapják azt a szükséges szakmai és adminisztratív segítséget, amely a tevékenység ellátásához szükséges. A munkavégzéshez kapcsolódóan költségtérítést kapnak, de fizetés nem. Erkölcsi és baráti megbecsülés jelenti számukra a motivációt.
A tevékenységekbe bevont fogyatékos emberek cserélődése a különböző szervezeteknél másként alakul:
Wärjäämö: A szolgáltatás szintjén vannak kisebb változások, de a fontosabb pozíció pl. az elnök személye nem változik már régóta. Ha érkezik újabb kliens, vagy egy régi elmegy, ez hozhat változást.
KVPS: A vezetőségben résztvevő fogyatékos személy 10 év alatt került kiválasztásra, stabil a helyzete, nem változik.
METSE: Nagyjából stabil tagsággal működnek, nincsenek nagyobb változások.
A fogyatékos emberek bevonása kapcsán ma már nincsenek különösebb nehézségek. Több, mint 20 éve kezdték el ezt a folyamatot, így mára kialakult mechanizmusok mellett működik a rendszer.
Finnországban svéd és angol minták nyomán az 1990-es években indult el a fogyatékos emberek különböző szintű bevonása. Egész Finnországra jellemző a mély demokratikus elköteleződés és tapasztalat, mind az iskolarendszerben, mind a munkahelyeken, így viszonylag egyszerűbben sikerült bevezetni ezeket a mechanizmusokat a fogyatékos emberek bevonásában is.
A legnagyobb sikerek az alábbi területeken voltak megfigyelhetőek:
A fogyatékos emberek bevonásával a szolgáltatások és az intézmények sokkal inkább figyelembe tudják venni a kliensek szükségleteit, véleményét. Intézményi mechanizmusok alakultak ki a bevonásukra, mellyel jelentősen növelték a kliensek elégedettségét. Összességében jelentősen nőtt a szolgáltatások színvonala.
Témánk szempontjából mindhárom általam ismeretett gyakorlat jó és követendő: szervezeti menedzsmenti szempontból a KVPS esetében a fogyatékos személynek a kuratórium életébe való bevonása, szolgáltatási szinten a Wärjäämö szervezet gyakorlata, ahogyan a kliensek bekapcsolódnak saját sorsuk irányításába, illetve a METSE esetében az önérvényesítők szervezett és támogatott működtetése.
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
1. tanulmányút összefoglaló beszámolója
A fogyatékos emberek szervezeti működésbe való bevonásának gyakorlata és hatása a szervezet operatív és vezetési szintjén, illetve a külső kommunikációs és közvélemény-formáló tevékenységekben.
Résztvevő neve: Kovács Éva, szakmai vezető
Fogadó szervezet neve: KVPS, Wärjäämö, ASPA
A tanulmányút helyszíne: Tampere, Helsinki (Finnország)
Dátum:2018. március 25-30.
Vizsgált terület/szervezeti részleg: Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS)
A fogadó fél neve: Katri Hanninan, Kirsi Konola
Az érintettek bevonása 2008-ban kezdődött. A kezdetekkor abban biztosak voltak, hogy különböző támogatási szükséglettel élő embereket vonnak be a szervezet működésébe (csak értelmi fogyatékos emberek számára biztosítanak szolgáltatásokat).
A kiválasztás során a következő szempontokat vették figyelembe:
- reprezentáljon egy jellegzetes csoportot/szükségletet
- legyen valamilyen speciális érdeklődése
- földrajzilag megközelíthető legyen és a feladattal járó utazás ne okozzon számára aránytalan terhet
- a nemek nagyjából egyenlő arányban képviseltessék magukat
Fontos, hogy egymással is jól együtt tudjanak dolgozni, ne legyenek akadályozó ellentétek egyes tagok között.
Az érintett bevonása függ az adott időszak szervezeti tevékenységeitől, az érintett vállalásaitól és érdeklődésétől. A bevont érintettek egyrészt egyfajta projektcsapatként működnek, másrészt egyfajta tanácsadó szervként a szervezet mellett. Mivel a tagok a KVPS felhasználói is, így sokféle működésbeli dologra is vissza tudnak jelezni.
A szervezet munkatársai konzultációra, szakértésre is behívják őket (terület-, és tevékenységfüggően), így egyfajta tanácsadói szerepet is betöltenek.
A 10 főt, akik az Érintettek tanácsát alkotják, szép fokozatosan találták meg és vonták be. Ma ez egy stabil csapat, újabb tagok felvételét nem tervezik.
A szervezet tevékenységét mindenki ismerte, mivel felhasználói a szolgáltatásainak. Így inkább támogatást, semmint felkészítést kapnak a tevékenység végzéséhez.
Támogatást a munkájukhoz kapnak inkább. Van egy facilitátor, aki segíti a szervezést, időpont egyeztetést, jegyzetelést, stb. Az alapvető, hogy könnyen érhető formában elérhetővé teszik számukra azokat a dokumentumokat, amely ügyek konzultációjába bevonják őket.
A bevont fogyatékos személyek díjazást, fizetést nem kapnak. A feladattal, elfoglaltsággal járó presztízs tűnik motivációs eszköznek.
Az érintettek bevonására éves tervet készítenek, amely tartalmazza azokat a terveket, programokat, projekteket, amelyekben részt kívánnak venni, vagy amelyeket maguk szeretnének létrehozni. A tervezésben és kivitelezésben a facilitátor, illetve a szervezet szakterület szerinti tanácsadója támogatja őket. A facilitátor más feladatai mellett vesz részt a csoport munkájában, így ez részükről szervezést és átszervezést igényel.
Mindenki a saját érdeklődése szerint visz projekteket. Többen blogot írnak, mások a helyi közösségben szerveznek csoportokat vagy szabadidős tevékenységeket. Részt vesznek rendezvényeken, kampányokban, interjút adnak, írnak, felszólalnak, ha kell. Nemzetközi programokban is dolgoznak. Az önálló projektjeik mellett elsősorban a szervezet éves működési terveit véleményezik, megbeszéléseken, tervezési üléseken vesznek részt.
Az érintettek aktívan részt vesznek a szervezet életében, kimutatható hatással vannak.
Az érintettek bevonása kapcsán nem láttunk semmilyen nehézséget. Természetes, hogy a fogyatékos embereknek esetleg több támogatásra van szükségük egyes dolgokban, és amiben támogatásra szorulnak, azt a munkatársak segítik is.
A KVPS-nél a szervezeti kultúra része, hogy figyelnek egymásra és mások szükségleteire, ebbe elég jól illeszkedik az, hogy fogyatékos emberekkel is együtt dolgoznak. Fontos, hogy a munkatársak attitűdje támogatói legyen, az érintettek bevonása egy hierarchikusabb, patriarchálisabb rendszerben elképzelhetetlen lenne.
A szervezetnek olyan módon kell működnie, hogy figyelembe kell vennie az érintettek igényeit, meglátásait és szükségleteit. Rengeteg olyan anyagot fejlesztettek ki, amely csak arról szól, hogy az érintett hogyan vehet részt jobban és könnyebben az élete alakításában. Ezek rövid, az érintetteket megszólító kiadványok.
A közös munkájuk során sok jó történet született, sok új kapcsolat jött létre, és jó munkahelyi kultúra fejlődött ki. Sok olyan projektet is létrehoztak a közös munka hatása miatt, amely kifejezetten az érintettek hatékonyabb társadalmi részvételének megteremtésével foglalkozik.
Sok esetben természetesen a szülők is ott állnak a háttérben. Maga a szervezet is fontos értékének tekinti, hogy a „szülők a fogyatékos emberek hangjai”, azonban Finnországban erősebb önrendelkezéssel élnek a fogyatékos emberek, amit a felelős feladatok végzése is nagyon meg tud erősíteni.
Az érintettek bevonásának egésze jó gyakorlatnak tekinthető. A vezetési szinten, a működésben és az önálló projektekben egyaránt megjelenik az érintettek hangja. Jól látható módon az elmúlt 10 évben integráns részévé váltak a szervezetnek.
Az Inclusive research metodológiája: különböző témákat dolgoznak fel ezzel a módszerrel, az érintettek véleményét kérik a módszer segítségével, majd könnyen érthető formában közreadják az eredményeket. Az eddig feldolgozott témák: idősödés és időskori szükségletek, munka, felnőttkor. Workshopok keretében dolgozzák fel a témát az érintettek bevonásával, ez alapján alakítják ki a kérdéseket, majd a kérdezés során egy támogató segít a válaszok rögzítésében és a kérdések feltételében, de alapvetően a kérdező és a kérdezett is fogyatékos ember.
Más jó gyakorlatok, amelyeket láttunk:
Me ytse – a finn értelmi fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezete. A szervezetet az érintettek vezetik, a munkájukban 25 fő foglalkoztatott, emellett számos önkéntes és gyakornok segíti őket. Misszió: értelmi fogyatékos emberek képzése és tanítása annak érdekében, hogy érdekeikért felszólalni tudjanak. Fő alapelveik: a személyes méltóság tisztelete, érdekképviselet és a választás szabadsága, személyes tapasztalatok teljes elismerése, csapatmunka és együttműködés. A képviselőtestület 4 főből áll, akik a pénzügyi felelősséget viszik, a döntéshozatali tanács 8 értelmi fogyatékos emberből áll. Ők döntenek arról, hogy milyen irányba halad a szervezet és milyen tevékenységekben vesz részt, milyen tevékenységeket kezdeményez. Stratégiai kérdésekről az éves találkozón döntenek a tagokkal közösen. Jelenleg 35 helyi csoport tartozik hozzájuk, folyamatosan növekszenek. Rendszeresen együttműködnek az Inclusion Finland-dal (KVPS alapító szervezete, szülőszervezet) és a KVPS-szel. https://www.tukiliitto.fi/toiminta/me-itse-ry/
A szervezet működésébe bevont fogyatékos személy tapasztalatai:
Vizsgált terület/szervezeti részleg: Érintettek tanácsa (KVPS)
Az adott területre bevont fogyatékos személy neve: Krisse Pääskynen - http://www.kvps.fi/blogit/meidan-blogi/yhdessa-oloa-ja-vaikuttamista
10 éve dolgozik a csoportban, havonta 1-5 napot.
A szervezet működésében való aktív részvételre motiválja őt az érdekeinek érvényesítése, illetve az, hogy minél több területen hatással lehessen a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának előmozdításában.
A tevékenysége kapcsán legnagyobb személyes sikerének érzi nemzetközi kapcsolatok kialakítását, és nemzetközi projektekben való részvételét. Munkájában több területen tevékenykedik, a ME ytse szervezet munkájába is bekapcsolódott, helyi csoportok munkájában vesz részt.
Elégedett az általa végzett tevékenységgel, és nagyon érdeklődő volt a magyarországi helyzetet illetően. Számára természetes az összefogás és az együttműködés az érdekek képviselete területén.
Munkája során az utazás a legnagyobb nehézség, amit meg kell oldania. Ugyanakkor szeret utazni, a programjai végeztével még elmegy bevásárolni, kávézni, nézelődni. Utazási költségtérítést kap a munkájáért, illetve szakértői tevékenységéért napidíjat.
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
2. tanulmányút összefoglaló beszámolója
Résztvevő neve: Rozgonyi Zsuzsa, programvezető
Fogadó szervezet neve: KVPS
A tanulmányút helyszíne: Tampere (Finnország)
Dátum:2018. június 10-16.
A finnországi tanulmányút során, a fogyatékos személyek részvételét, bevonását vizsgáltuk a szervezet egyes tevékenységeibe. Számomra projektvezetőként elsősorban az volt a fontos, hogy az egyes fejlesztési folyamatokban mekkora hangsúlyt kapnak, milyen feladatokban, döntésekben tudnak részt venni. A látogatás során több olyan szervezetet is megismertünk, akik együttműködő szervezetei a vendéglátónknak, a KVPS-nek (Kehitysvammaisten Palvelusäätiö). Ez a szervezet az egyik legnagyobb szociális szolgáltatást nyújtó alapítvány Finnországban. Az országban jelenleg zajlik az intézményi férőhely kiváltási folyamat, amelynek lebonyolításában nagyon fontos szerepet játszik a KVPS. A szerencsejáték bevételének egy jelentős része érkezik az Alapítványhoz, amelyből aztán a fogyatékos személyeknek vásárolnak lakásokat, amelyekben önállóan élhetnek. Ezeket a lakásokat az érintettek igényei szerint, közösen választják ki, úgy, hogy azok fenntarthatóak is legyenek a benne élők bevételeiből. A lakások tulajdonjoga a szervezeté, a benne élők bérlők, akik bérleti díjat fizetnek. Azok, akik állapotuk miatt nem tudnak önállóan élni ők kisebb, közösségi alapú otthonokban élnek, amely vagy valamilyen civil szervezet vagy az önkormányzat tulajdonában van. Az otthonokban élők bár nagyobb támogatásra szorulnak, a személyi központú megközelítésnek köszönhetően részt vesznek az őket érintő döntésekben is. Az egyik ilyen otthon látogatása során a munkatársak elmondták, hogy az előző években közösen, az Erasmus+ keretében stratégiai partnerként megvalósított STEPS projektünk tananyagainak tesztelése és használata változásokat hozott az otthon működésében. A projektben leírt módszerek és eszközök alkalmazásával a támogatott személyeknek új képességeit ismerték meg, és olyan eszközöket kezdtek el alkalmazni, amelyek segítségével sokkal aktívabban be tudták vonni az érintetteket különböző tevékenységekbe. Egy másik fontos élmény és tapasztalat az Auli Leiniö-vel való találkozó volt. Auli egy fogyatékos személy, aki támogatott lakhatást biztosító otthonban él és a KVPS-nél dolgozik havonta 4 napot. A munkaköre projektasszisztens és a képzések értékelő kérdőíveit dolgozza fel, rögzíti, összesíti munkája során. A finn szabályok meghatározzák mekkora havi fizetés esetén tarthatják meg a fogyatékos személyek az önkormányzattól, államtól kapott ellátásaikat is, és mivel azok alapvetően fedezik a szükségleteiket, ezért nem magas a nyílt munkaerő-piacon dolgozók száma. Auli saját maga találta ki, hogy szeretne a KVPS-nél dolgozni. Pár évvel ezelőtt egy Erasmus+ projekt keretében Ausztriába utazott a szervezettel, ahol találkozott több olyan érintettel is, akik adminisztratív munkát végeztek, ettől kapott kedvet ő is. Levelet írt a KVPS munkatársainak, amelyben leírta, hogy szeretne a szervezetnél dolgozni, és végül több adminisztrációs akadály elhárítása után felvették őt. Inspiráló volt látni a talpraesettségét és a helytállását, az pedig különös élmény volt, hogy ha közvetve is, de mindez egy EU projektnek köszönhető. A tanulmányút során az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy apránként, kis lépésekkel el lehet kezdeni bevonni az érintett személyeket az egyes munkafolyamatok megismerésébe, teret lehet adni a véleményüknek, és az egyes fejlesztési kérdésekben lehet alapozni a tapasztalataikra.
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
2. tanulmányút összefoglaló beszámolója
Résztvevő neve: Dr.Gazsi Adrienn, a jogsegély szolgálat vezetője
Fogadó szervezet neve: Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS)
A tanulmányút helyszíne: Finnország, Tampere
Dátum: 2018. június 10. és június 16. között
Az érintettek bevonásával kapcsolatos tapasztalatok
Meglátogatott szervezetek, az érintettek bevonásához kapcsolódó jogi háttér, fókuszpontok jó gyakorlatok
A fogadó fél neve (előadása, programja):
1. Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS) munkatársai (elnök, ügyvezető, tapasztalati szakértő) (how self-advocates are involved, Katri Hänninen ) (The health and social services reform in Finland, Kirsi Konola ) (How can I influence in? Auli Leiniö)
2. Aspa (programok bemutatása, prezentáció)
3. Tukena Vuores (lakóotthon) lakóotthon vezető, szociális gondozók
4. Inclusion Finland, Tulppaanitalo, ( Jutta Keski-Korhonen)
5. Nokia, nappali foglalkoztató (https://www.nokiankaupunki.fi/sosiaali-ja-terveyspalvelut/vammaispalvelu... ) (workshop for the elderly people with an intellectual disability )
6. NEO-OmaPolku (nappali foglalkoztatás, nappali ellátás)
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény irányelveinek és az EU Fogyatékossági Stratégiájának alkalmazása országos szinten és a szervezet működésében. A fogyatékos személyek jogaival kapcsolatos finn jogszabályok és a szervezet szabályzatainak megismerése.
Az tanulmányút során meglátogatott szervezetek, fókuszban az érintettek kiválasztása a tevékenységbe való bevonása:
Kiemelhető jó gyakorlatok:
- Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS): a szervezet stratégiai célkitűzése az érintettek bevonása a döntéshozatali tevékenységbe. A kiválasztás: munkavállaló jelentkezése (Lásd: How can I influence in? Auli Leiniö). A szervezet kuratóriumában jelenleg érintett szülők vannak, de fogyatékossággal élő munkavállalóik másokkal azonos alapon dolgoznak a szervezetben.
Elősegítik a fogyatékossággal élő munkavállalók képességeire, tudására és hozzájárulására vonatkozó tudatosság növelését.
Előremutató gyakorlat: a fogyatékos munkavállalók szakértelmének, érdemeinek, képességei, valamint a munkahelyi hozzájárulásuk elismerésének transzparenciája.
A fenntartott szolgáltatások vonatkozásában:
A fogyatékos emberek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget (personal assistant), mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges.
A fogyatékossággal élő személyek sokféleségének elismerése, valós szükségletek szerinti szolgáltatások nyújtásának, a személyközpontú tervezésnek nagyon előremutató elemeivel, mintaprojektekkel találkoztunk (personal budget, fogyatékosságügyi kártya QR kóddal, egészségügyi finanszírozási reform, az érintett személyek tulajdonosi, bérlői jogának elismerése a bentlakásos szolgáltatásokban) amelyek hazai gyakorlatba bevezetése indokolt lehet.
- Tukena Vuores (lakóotthon): A szociális szolgáltató rendszer klasszikus érdekvédelmi fórumaiba (lakógyűlések) vonják be az érintetteket.
Olyan gyakorlatot alakítottak ki, amelyek során a fogyatékossággal élő személyeket tevékenyen bevonják a programokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, különösen az őket közvetlenül érintő döntések vonatkozásában.
- Inclusion Finland: Az érinettek bevonása családtagjaikon, professzionális támogatóikon keresztül. Finnországban az Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotási folyamat és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban aktívan bevonják közvetlenül vagy képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket. A szavazás akadálymentes a fogyatékos személyek számára, és gyakorolhatják politikai jogaikat, biztosított, a fogyatékos személyek, mint választók, szabad akaratnyilvánítása.
- NEO-OmaPolku (nappali foglalkoztatás, nappali ellátás) a fogyatékossággal élő személyek számára olyan inkluzív programok, foglalkoztatás lehetőségének biztosítása, mely támogatja egyéni autonómiájuk és függetlenségük, beleértve saját döntéseik meghozatalának szabadságát. Nagy hangsúlyt fektet a szervezet arra, hogy a fogyatékos személyek másokkal azonos alapon a tehetségüket kibontakoztathassák (művészeti területek) illetve arra hogy a fogyatékos személyek számára az információs és a kommunikációs vívmányok hozzáférhetőek legyenek.
- ASPA: a fogyatékossággal élő személyek aktív elérésével, tájékoztatásával igyekeznek csökkenteni annak kockázatát, hogy otthonukon belül és azon kívül (szociális intézményben), erőszak, testi sértés vagy bántalmazás, hanyag vagy gondatlan bánásmód, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás áldozatává váljanak, hangsúlyt helyeznek a szexuális edukációra.
Programok a fogyatékos emberekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek lebontása ellen, beleértve a nemmel és az életkorral kapcsolatosakat is.
- Nokia, nappali foglalkoztató: viszonylag szegregált foglalkoztatási forma, de nyílt munkaerőpiaci elemekkel, a dolgozók, ellátottak mindegyike fogyatékos megváltozott munkaképességű személy
Általános tapasztalat a CRPD elveinek, rendelkezéseinek megfelelő előremutató szakpolitikák és szervezeti gyakorlatok:
A CRPD elvek érvényesülnek a szervezetek tervei, programjai kialakításában, megvalósításában és értékelésében
törekednek arra, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára jogaik teljes mértékű gyakorlását hátrányos megkülönböztetés nélkül
a Fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos cselekvési programok és a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló általános szabályokban rögzített alapelveknek egyre erősebben szereznek érvényt a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű politikák terén,
természetesen Finnországban az előremutató jogszabályok, kötelezettségvállalások ellenére is azért a fogyatékossággal élő személyek továbbra is akadályokkal szembesülnek a társadalomban való egyenlő részvételük során, számos erőfeszítés vár a szervezetekre ezek felszámolásában (létesítmények és anyagok hozzáférhetők és könnyen érthetők legyenek pl.)
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
2. tanulmányút összefoglaló beszámolója
Résztvevő neve: Dr. Palkó Gábor Ferenc, tapasztalati szakértő
Fogadó szervezet neve: Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS)
A tanulmányút helyszíne: Finnország, Tampere
Dátum: 2018. június 10. és június 16. között
2018. június 10. és június 16. között vettem részt a Kézenfogva Alapítvány képviseletében egy a finnországi Tampere városába szervezett tanulmányúton, ahol a fogadó szervezet, a Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS) munkatársai fogadtak bennünket. A KVPS egy Finnországban működő alapítvány, amely az intellektuális fogyatékossággal élő személyek részére nyújt speciális szolgáltatásokat (pl.: támogatott lakhatás), illetve ezen szolgáltatások folyamatos fejlesztésével, jobbításával foglalkozik.
A tanulmányút során az alapítványt, illetve annak társszervezeteinek működését, gyakorlatait tanulmányoztuk. Mint fogyatékossággal élő személy, és mint jogász, számomra különösen fontos volt látni a finnországi jó példákat, illetve az ezt lehetővé tevő jogi megoldásokat.
Finnország jogrendszere a hazahoz hasonlóan a római jogi alapokon nyugvó kontinentális jogrend, így az alkalmazott jogintézmények főbb elemeiben hasonlítanak a magyar jogrendszerre. Ugyanúgy, és ugyanazon tartalommal ismerik a jogképesség és cselekvőképesség fogalmát, illetve az azt korlátozó intézkedéseket is. Fontos különbség, hogy a gondoksági rendszerük másképp kezel bizonyos a személytől elidegeníthetetlen jogok helyzetét. Alapvetés ugyanis mindkét jogrendszerben, hogy egyes jogok gyakorlását nem lehet másoknak átengedni, pl.: a politikai jogokat, vagy a személy családi jogállását meghatározó cselekményekhez való jogokat. Magyarországon aki cselekvőképességet kizáró, vagy ilyen témakörben korlátozó gondnokság alatt áll, nem gyakorolhatja ezeket. Finnországban a cselekvőképességben való korlátozás főszabály szerint nem érinti ezeket a jogokat.
A KVSP társszerveivel (Incluson Finland, Aspa, NEO-OmaPolku, Tukena) együtt jelentős számú fogyatékossággal élő személy számára biztosítja a támogatott lakhatáshoz való hozzáférést, amely számomra az egyik legfontosabb tevékenységének tűnt az alapítványnak. Finnországban a tevékenység kedvező állami finanszírozásának rendszere – az állami koncesszióban lévő szerencsejáték-bevételek redisztribúciója – ellátja az alapítványt bőségesen az ehhez szükséges anyagi forrásokkal is. Az alapítvány több fogyatékossággal élő kollégát is munkaviszonyban alkalmaz, így úgy vélem a tapasztalati szakértelem sem hiányzik az alapítvány munkájából.
A tanulmányút során több alkalommal is sikerült a „terepen” is megtekintetni a finnországi helyzetet, ezek közül kiemelném a Nokia városában megtekintett nappali foglalkoztató helyet, ahol a fogyatékossággal élő személyek egyszerre tudnak értékteremtő munkát végezni, miközben megkapják a nekik szükséges fejlesztő szolgáltatásokat is.
Összegezve tehát elmondhatom, hogy számomra tanulságos volt a tanulmányút, mivel számomra, mint nem a szociális ágazatban dolgozó jogásznak bepillantást engedett egy másik ország gyakorlatába, illetve jogrendszerébe. Az általam látottak, és tapasztaltak véleményeim szerint a témáról való gondolkodásom szerves részévé vált, és biztos vagyok benne, hogy ezeket a tapasztalatokat sikerül majd a későbbiek során hasznosítanom. Úgy vélem továbbá, hogy a Finnországban látott példák, megoldások, illetve a jogszabályi környezet teljeséggel adaptálható mind lokális szinten a Kézenfogva Alapítvány működésében (pl.: a fogyatékossággal élő személyekkel történő közös munka, illetve a döntésekbe történő bevonás további fejlesztése), mind pedig országos szinten (pl.: a támogatott döntéshozatal jogintézményének elterjesztése, vagy a cselekvőképességgel érintett korlátozások felülvizsgálata). Álláspontom alapján a jó gyakorlatok adaptálása mind az Alapítvány, mind Magyarország, és végső soron minden fogyatékossággal élő személy javára válna.
Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában
3. tanulmányút összefoglaló beszámolója
Résztvevő neve: Fehér Miklós
Fogadó szervezet neve: KVPS-Kehitysvammaisten Palvelusaatio-Tampere;
A tanulmányút helyszíne:Tampere, Finnország
A tanulmányút időtartama: 2018. 09. 09-2018. 09. 15.
Vizsgált terület / szervezeti részleg: szept. 10. – Inclusion Finland KVTL; szept. 11. - NEO OmaPolku; szept. 12. - Nappali központ ASPA, KVPS; szept. 13. - Nuutisara-Day Center, KVPS; szept. 14- KVPS
Az összes meglátogatott szervezet döntő többségében értelmi sérült ügyfeleknek szolgáltat, így a tapasztalatok is döntően rájuk vonatkoznak!
Az Inclusion Finland KVTL a sérült embereket és családjukat támogatják, inklúzió és életminőség szempontjából. 180 társszervezetük van, 17 000 taggal. A szervezetet értelmi sérült emberek szülei alapították, így a vezetőséget kezdettől az érintettek egy csoportja alkotja - őket kuratórium szabályzatának megfelelően megválasztják. Évente tartanak nagygyűlést az összes tagszervezet számára, itt választják meg a tagokat, közülük egy fő értelmi fogyatékos ember. Ők maguk jelentkeznek erre a feladatra, amikor meghirdetik a lehetőséget. A megválasztás után van egy rövid felkészítés (1 nap) és a fogyatékos tag mellett mindig van egy asszisztens. A Board évi 4-5 alkalommal ül össze, egy egész hétvégére.
NEO-OmaPolku: Hétfőként minden klienssel leülnek és megbeszélik a heti programot. Ezen a megbeszélésen évente megkérdezik a jelenlévőket, hogy részt akarnak-e venni az ifjúsági tanács munkájában, így aki ezt jelzi, részt vehet. A mandátum akkor végződik, ha a tagnak már nincs kedve részt venni a tanácsban. Jelenleg azért vannak öten, mert ennyi érintett vállalkozott a feladatra. A szakemberek elé általában egy írásos javaslat kerül. A résztvevőket bátorítják kritikai észrevételekre is, a tanács alakítása előtt elmagyarázták, miért fontos ez, mit jelent a döntéshozatal, a döntés szabadsága, stb. Az országos választáson részt vehetnek (van, aki támogatóval) és erre is felkészítik őket. Az üléseken mindig jelen van egy segítő, aki titkárként emlékeztetőt készít, segíti a kommunikációt, bemutatja a témát. A segítők jelenleg önkéntesen vesznek részt a tanács munkájában, de lehet, hogy a jövőben kapnak ezért pénzt.
Az ASPA-nál a kiválasztás jelentkezés és a szakemberek javaslata alapján történik.
A KVPS-nél a szervezet működését segítő tanács, mely az érintettekből áll, már régóta együtt dolgozik, új jelentkező nem bukkant fel. A tanácsot jelenleg 8 fő alkotja. Alapvetően önkéntes jelentkezés alapján kerültek a tagok a tanácsba. A kuratóriumban lévő sérült emberek is már régóta részt vesznek a tanácsban, mint szervezeti tagok.
A tevékenységekbe bevonást tekintve az Inclusion Finland KVTL-nél a sérült emberek külön tanácsot is alkotnak. A tagok félévente összeülnek a kommunikációs vezetővel, és megbeszélik, mi jó, mi nem jó a szervezet kommunikációjában. Ezt képviseli később a vezetőség előtt a kuratóriumi tag. Egyébként minden új tevékenység bevezetése előtt tájékoztatják a tagokat (így nevezik a sérült embereket is, nem klienseknek!)
NEO-OmaPolku-nál érdekvédelmi feladat, ill. döntéshozatal esetében alapvetően meghallgatják az érintettek véleményét. Ennek szerve az ifjúsági tanács, mely alapvetően az érintettekből áll. Az üléseken mindig részt vesz egy szakember, aki segíti a folyamatot. Az ügyfeleknek szóló kérdőívet a szakemberekkel közösen alakítják ki, ezt a kliensek megválaszolják. Pl.: jelezték, hogy túl nagy a zaj az étkezőben – ezután különböző intézkedésekkel próbálták csökkenteni a zajt. Havi rendszerességgel tartanak üléseket. Jelenleg egy parlamenti képviselő látogatására készülnek. Az intézményi beléptetési procedúra kötelező elemeket tartalmazott korábban, nem volt választási lehetőség. A belépő klienseket alaposan tájékoztatták, miért van erre szükség. Újabban nem mindenkinél azonos a folyamat, nem kell mindent kitölteni, van idejük is erre.
ASPA: Peer review: a kiválasztott sérült emberek a lakóotthonok - támogatott lakások lakóit kérdezik rendszeresen, mivel elégedettek, mivel nem, milyen javaslataik vannak a szolgáltatások fejlesztésére. A tapasztalatok alapján a lakók nekik könnyebben elmondják a problémákat. 2-4 alkalommal van egy általános tervezés a szervezetben, a résztvevők fele sérült ember.
KVPS szervezet kuratóriumában 7 fő közül 5 szülő, közülük 1 fő sérült ember. Ő ugyanúgy, mint a már említett Tanács tagjai szabadon elmondhatják a véleményüket a szervezet tevékenységével kapcsolatban, javaslatokat is tehetnek újításokra, módosításokra. Különböző módon segítik a kommunikációjukat. Minden új esemény, szolgáltatás előtt megkérdezik az érintettek véleményét, nemcsak a tanácson keresztül. A fejlesztő részlegnél évente 1000 sérült emberrel találkoznak. A 9 fős tanács igyekszik a többiek véleményét összegyűjteni. Egy évben négyszer mindenképpen összeülnek. Legutóbbi téma: hogyan mondjunk nemet, ha valaki randevúra hív, de mi nem akarunk menni. Nagyon büszkék arra, hogy tagok, ezért díjazást is kapnak. Sok szakemberük ért a kommunikációs technikákhoz. A legnehezebb helyzete a Boardban ülő képviselőnek van. A szervezet támogatóinak nagyon fontos a visszajelzés és az értékelés, így különösen figyelnek a szolgáltatás használóinak bevonására.
A tevékenység végzéséhez az Inclusion Finland KVTL-nél a megválasztás után a tag egy rövid, 1 napos felkészítésen vesz részt, ahol ismertetik, mi a kuratórium feladata, ő mit tud ehhez hozzátenni, milyen segítséget kap, hogyan kommunikáljon, stb. A NEO-OmaPolkunál egyéni felkészítést kap a tag. A tanács alakítása előtt elmagyarázzák, miért fontos ez, mit jelent a döntéshozatal, a döntés szabadsága. Az ASPA esetén az érintettek a tevékenység kezdete előtt kétnapos képzést kapnak. A KVPS-nél a tevékenység megkezdése előtt sokféle felkészítést kapnak az érintettek. A legfontosabb a választás megismertetése, hogy van joguk és lehetőségük a választásra. Ezzel együtt jár, hogy a saját helyzetüket is megismerjék, legyen reális önképük a résztvevőknek. Általában csoportban dolgoznak, mert a csoporthatás is fontos. A nagyon nehéz helyzetben lévőkkel egyénileg is foglalkoznak. Próbálják őket segíteni, hogy legyenek ambiciózusak, legyenek terveik, vágyaik.
Az érintettek támogatása a tevékenységük során: az Inclusion Finland KVTL-nél a kliens mellett van egy személyi asszisztens a megbeszélések során, segít értelmezni az elhangzottakat, illetve kommunikálni azt, amit a sérült tag mondani szeretne. A NEO-OmaPolkunál is lehetőség van az állandó személyes segítségre. Az ifjúsági tanács tagjai szabadon kimondhatják a véleményüket, segítik is a kommunikációt, ha kell, pl. képekkel. Van lehetőség önálló döntéshozatalra is. Az ASPA-nál jelenleg 3 szakember segíti az érintettek munkáját, velük utaznak az otthonokba, felírják a válaszokat, stb. A KVPS-nél különböző kommunikációs technikákat ismerő szakember van jelen a tanács, illetve a kuratórium ülésein, ő segíti az érintettek kommunikációját és megértését.
Az Inclusion Finland KVTL-nél a Boardban részt vevő tagok az ingyenes személyi asszisztencia mellett költségtérítést kapnak. A NEO-OmaPolku-nál jelenleg önkéntesen vesznek részt a tanács munkájában, de lehet, hogy a jövőben kapnak ezért juttatást. Az ASPA-nál a tevékenységért rendes fizetést kapnak, munkaszerződéssel. A KVPS-nél a résztvevők szintén kapnak díjazást a tevékenységük után.
Együttműködés a foglalkoztató szervezet és a mentorálási szolgáltatást nyújtó szervezet között: az Inclusion Finland KVTL esetében a fő foglalkoztatási formák az intézményi foglalkoztatás, ill. a közösségi foglalkoztatás - itt több ezren dolgoznak-, ehhez képest a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás elenyésző, nagyjából 300 értelmi sérült dolgozik itt. Az intézményi foglalkoztatásánál értelemszerűen állandó a mentorálást biztosító szakember jelenléte. A közösségi foglalkoztatás keretében a munkavállaló nyílt munkaerő-paci cégnél dolgozik, de nincs munkaviszonyban, a munkaadó a munkavállalót delegáló szervezettel áll jogviszonyban. A mentorálás lehetősége biztosított, állandó a kapcsolat a mentorálást biztosító szervezettel. Ugyanakkor nincs állandó mentori jelenét, egy idő után a munkavállaló egyedül, önállóan dolgozik. A nyílt munkaerőpiacon létezik Támogatott Foglalkoztatás, ahol szintén igénybe vehető mentorálás is, de ez a foglalkoztatási forma nem jelentős. A NEO-OmaPolkunál 6 kliens dolgozik a nyílt munkaerő-piacon, akiket személyesen mentorálnak. A munkavállalók érdekvédelmét a Vates Foundation segíti, közvetít a munkavállalók és a munkáltatók között. Tevékenységei: érzékenyítő, közvéleményformáló rendezvények, tájékoztató alkalmak. A Nuutisara-nál a kliensek felmérését végzi szakember mentorál a nyílt munkaerő-piacon is, ő készíti fel a munkaadókat - a többi szakember a védett foglalkoztatási részen dolgozik. Az itteni vendéglátónk, Mika örülne, ha kapna maga mellé segítséget. Összesen 15 ügyfelük dolgozik a nyílt munkaerő-piacon.
A foglalkoztatással kapcsolatban nyújtott mentorálási/coaching szolgáltatások: az Inclusion Finland KVTL-nél az érintettek közül szószólókat képeznek, akik meglátogatják a munkaadókat, hogy a sérült emberek helyzetéről, vágyairól, igényeiről beszéljenek. A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatásai (képesség- és igényfelmérés, felkészítés a munkavállalásra, konkrét munkakörök keresése, munkaerő-közvetítés, beilleszkedés elősegítése) náluk elérhetőek. A szolgáltatást a helyi nagyobb önkormányzat (megyei szintnél alacsonyabb szintű) finanszírozza. A NEO-OmaPolku-nál először egy egész héten át személyes mentorálással segítik a munkahelyi beilleszkedést, majd ritkábban. Van, akit csak évente 2-3-szor látogatnak meg a munkahelyén.
A Nuutisara-nál (Nappali központ és védett foglalkoztató) minden ügyfélnek van személyes mentora, aki egyénileg készíti fel a klienst a munkavégzésre. A felkészítés során a műhelyben munkapróbára kerül sor, ezután döntik el a szakemberek, milyen irányban haladjon tovább a munkavégzés. Nincsenek standardizált mérési eszközök, a megfigyelés a döntő.
Finnországban a munkavégzéshez elvileg mindenkinek jár személyi asszisztencia.
Az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás tekintetében a különbség az intézményen belüli és az intézményen kívüli foglalkoztatás között van. Az intézményen kívüli foglakoztatás két fajtája – a közösségi, illetve a munkaviszonnyal járó nyílt munkaerő-piaci - között nincs különbség, mindkét esetben igénybe vehető a személyes mentorálás, de többnyire e nélkül zajlik a munkavégzés. Az intézményi foglalkoztatás esetén a szakemberek jelenléte állandó. Amennyiben valaki kikerült a nyílt munkaerő-piacra, de ott valamiért megszűnik a munkaviszonya, visszaveszik a foglalkoztató központba.
A mentorálási szolgáltatás ingyenes (az önkormányzat finanszírozza), személyi segítőt meghatározott időkeretben vehetnek igénybe az érintettek, ezt a szolgáltatást a munkavégzés során is használhatják. Az ügyfelek már korában kapcsolatba kerültek a szervezettel, általában a védett foglalkoztatási formából lépnek ki a nyílt munkaerőpiacra, de mint említettem, ez legtöbbször nem munkaviszonnyal járó közösségi foglalkoztatás. Bizonyos esetekben a médiában is hirdetik a szolgáltatásaikat.
Alapvetően az egyén felkészítésen van a hangsúly, kevéssé formalizált formában. A legfontosabb, hogy minél alaposabban megismerhessék az érintettek kívánságait, véleményét.
A jó gyakorlatokat tekintve a szószólói szolgáltatás ebben a formában még nem ismert előttem Magyarországon. Az intézményi foglalkoztatás esetén fontos, hogy a munkajellegű tevékenységeknél a szakemberek elsősorban az adott terület szakemberei. Például a filmeket gyártó médiaműhely vezetője elsősorban filmes szakember, a szociális szakot később végezte el.
A Barátság Nagykövete Petri, 43 éves, értelmi sérült és autista fiatalember, akit egy barátja meghívott a lakóotthonába, ahol találkozott valakivel, aki nem tudott beszélni. Petri itt rájött, ha melléül és beszél hozzá, tud neki segíteni a saját tapasztalatait felhasználva - ez volt a gyökere a programnak. Ekkor megszervezték meg, hogy kellő felkészítés és folyamatos kísérés mellett biciklivel lakóotthonokat látogasson. Az ötlet valóban Petritől származott! El is végzett ez ügyben esti szakon egy iskolát, most már ő képzi ki az új nagyköveteket is, akik már kilencen vannak. Munkaszerződéssel, heti 15 órát dolgozik, megtérítik az utazási költségeit is. Egyelőre a jövő évig van szerződése, amíg a projekt tart. A nagyobb utakra a szülei kísérik el. Petri tagja a szakértői csoportnak a szervezetben, melyek évente 4-5-ször összeülnek, megbeszélik az új projekteket.
A fogyatékos emberek elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálva azt látjuk, hogy a védett foglalkoztatók alapvetően szorosan együttműködnek a lakhatási, terápiás szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, ill. legtöbb esetben a szolgáltatási portfólió része a foglalkoztatás. A közösségi foglalkoztatás nyíltpiaci szereplőknél történik, de itt sem kötnek a résztvevőkkel munkaszerződést, jogviszonyban a küldő szervezet és a munkáltató állnak. A munkát végző érintett minimális díjat, napi 12 Eurót kap, ami szociális ellátásnak számít. Ez akár évekig is eltarthat, a szakemberek igyekeznek a hagyományos munkaviszonyi foglalkoztatás felé terelni a folyamatot, de ebben nem érdekeltek a munkáltatók (nem kapnak támogatást a foglalkoztatás után), így gyakorlatilag ingyen munkaerőhöz jutnak. A szakember ezt a „finn rabszolgaságnak” nevezte. A nyílt munkaerő piacon alapvetően PR szempontok miatt foglalkoztatnak sérült munkavállalókat. A munkáltatók ugyan kapnak támogatást, ha hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, de ebben a csoportban a fogyatékos emberek az utolsók, akiket figyelembe vesznek. A Finnországban viszonylag magas munkanélküliség sem kedvez a sérült emberek foglalkoztatásának. Sokszor az érintettek hozzátartozói sem helyeslik a munkaviszonnyal járó nyíltpiaci foglalkoztatást, mert félnek a kockázatoktól. A nyíltpiaci munkáltatók a sérült emberek számára külön nem alakítanak ki munkaköröket. Az óradíj itt általában 10 Euro. Jelenleg több szervezet is azon dolgozik, hogy emeljék a nyílt munkaerő-piacon dolgozó értelmi fogyatékos emberek számát, elsősorban a munkáltatók érdeklődésének felkeltésével. Ugyanekkor védett körülmények között nagy a lehetőségek tárháza, az ügyféllel különböző támogatott kommunikációs csatornákon keresztül beszélik meg, hogy milyen munkakör lenne számára ideális.
A szabályozást tekintve, ha valaki a nyílt munkaerőpiacon szeretne dolgozni, nagy eséllyel elveszti az igen magas szintű szociális pénzbeli támogatását: 730 Euró feletti munkajövedelem esetén történik ez meg, míg a finn átlagjövedelem 3000 Euro felett mozog. Például a KVPS-ben dolgozó sérültek csak heti 2 napon dolgoznak 6 órát, mert különben átlépnék a 730 Eurós keretet, és elvesztenék a nyugdíjat, ami más támogatásokkal együtt akár 1500- 2000 Euro is lehet!
Összehasonlításképpen Magyarországon jelenleg a jövedelmi limit több, mint 200 000 Ft, miközben az átlagjövedelem ennél alig 40 000 Ft-al magasabb.
A fogyatékos munkavállalók érdekvédelmét tekintve: a Fogyatékossági Fórumban minden sérültekkel foglalkozó szervezet rész vesz, itt az ügyfelek által megfogalmazott problémák is szóba kerülnek, így a foglalkoztatással kapcsolatosak is. A hagyományos szakszervezeteknek alig van sérült tagja, egyes szakszervezetek nem vesznek fel értelmi sérülteket.
Résztvevő neve: Gyergyádes Tibor
Az érintettek kiválasztása a szervezeteknél a tevékenységekbe való bevonás során úgy zajlik, hogy a kliens és szociális segítője dönt a jelentkezésről. Ezt követően kerül sor a munkapróbára, melynek során többféle tevékenységet próbálhat ki a jelentkező. Az intézményvezető ennek megfigyelése után dönt a felvételről, s arról, melyik részlegbe veszik fel a jelentkezőt. Írásos felvételi teszt nincs, a döntés előtt a team-mel egyeztetnek. Az intézményben több részleg van, ezekbe a képességek alapján nyernek felvételt a kliensek. Ilyen részlegek - asztalosüzem, varró és szövő-részleg, csomagoló és komissiózó-részleg, kerti munka.
A felkészítés keretében mindenki kap balesetvédelmi tájékoztatást, oktatást, emellett a munkafolyamatok betanítása személyre szabottan történik. A dolgozók munkatempója eltérő, ennek látszólag nem volt különösebb jelentősége. Lehetőség van csoportban és egyéni munkaterületen is dolgozni. Az érintettek munkaruházatot, munkaeszközöket és szerszámokat természetesen kapnak, emellett pedig szakmai felügyeletet és vezetést. A munka csak egy részét képezi a napirendnek, közösen tervezik meg az egyéb, pl. szabadidős aktivitásokat is.
A kliensek kb. fele dolgozik munkaszerződéssel, ami fizetéssel jár, a kliensek másik fele közösségi munkaként végzi a tevékenységét, ők napidíjat kapnak, ami nagyjából fedezi az étkezésüket.
A nappali központban (ASPA) a kliensek és a mentor napi kapcsolatban állnak, a nyílt munkaerőpiacon jelenleg 2 ügyfelük dolgozik munkaszerződéssel. Mika a mentor, aki tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel és a munkáltatókkal.
A NEO OmaPolku szervezetnél két coach dolgozik, ők egyéni esetmunkát végeznek az ügyfelekkel. Közvetett módon a teljesebb élethez segítik klienseiket a szolgáltatásaik során. A médiastúdió „kisvállalkozásként” működik, a piaci bevételeiket a sérült munkatársaik kapják meg. Amennyiben ez átlátható körülmények között zajlik, ennél nincs hatásosabb mentorálás és ösztönzés.
A munkában való elhelyezkedés első hetében teljes munkaidőben jelen van a mentor, utána ritkuló rendszerességgel, évente csak 2-3 alkalommal vannak jelen amellett is, aki már gyakorlott. Összesen 12 mentorral dolgoznak.
Nincs különbség a nyílt munkaerőpiaci, ill. a védett foglalkoztatás esetén nyújtott mentorálásban. Vannak ügyfelek, akik a nyílt munkaerő-piaci munkahelyről visszatérnek, csatlakoznak valamelyik foglalkoztatási csoportjukhoz, ők is ugyanazt a mentori támogatást kapják, mint korábban.
Finnországban is nagy probléma a nem legális foglalkoztatás kérdése, többször szóba került a téma. Az értelmi sérült munkaképes emberek mindössze 2-3 %-a dolgozik hivatalos, bejelentett keretek között, s nem tűnik könnyen orvosolhatónak ez a helyzet. A NEO OmaPolku szervezet szolgáltatásainak igénybevétele az ügyfeleik számára díjmentes. Finanszírozásuk jórészt állami szerepvállalással történik a szerencsejáték-adó visszaosztásából. Több forrásból szerezhetnek tudomást a szolgáltatásaikról, van létszámhatár, de azt rugalmasan kezelik. A mentorálási (coaching) szolgáltatásokon kívül több szolgáltatás, gyakorlat is említést érdemel: a mozgáskorlátozottak szállítását a Taxi Tampere vállalat műszakilag erre felkészített taxikkal ingyen bonyolítja le. Nem kifejezetten mentori szerepnek mondható, de a KVPS ShortBreak szolgáltatása mégis figyelemre méltó: a hazai Fecske szolgáltatáshoz hasonló modellről van szó, amely a sérült gyerekeket nevelő családoknak jelent segítséget. A KVPS ügyfelei személyi segítőt igényelhetnek havi 30 órában. Az ASPA munkatársa, Milla esetében találkoztunk is a személyi segítővel, aki a vasútállomáson várta Milla-t, s együtt utaztak Helsinkibe. A KVPS „társ-szakembereit” egy kétnapos képzés során készítik fel a sorstárs-segítő munkájukra.
Az ASPA szervezetében vannak sérült munkatársak, akik sorstársaikat mentorálják professzionális keretek között, munkarendben, fizetésért. Az ő szerepük fontos, hiszen a támogató kapcsolat megfelelő szintje könnyebben építhető fel.
A mentorálási szolgáltatások terén tapasztalt jó gyakorlatok közül leginkább a feladatok szakszerű felosztása volt szembetűnő. Találkoztunk olyan szervezettel, ahol minden kolléga ért mindenhez, de olyannal is, ahol a coach-nak csak a coaching volt a feladata, a gondozónak pedig a gondozás. Ez nagyon pozitív példa, az ügyfelek szempontjából nagyon megnyugtató lehet az, hogy a vele foglalkozó szakembernek van ideje és energiája csak vele foglalkozni a megbeszélt időben.
Az érintettek munkavállalási lehetőségeit is vizsgáltuk. A munkanélküliség jelentős probléma Finnországban. A sérült emberek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása egyelőre kevéssé kiaknázott terület. A fő akadályok két részre oszthatóak: 1. bérkorlát: az állami juttatásban részesülő sérült ember maximum 730 euró bért kaphat; 2. a cégek nem ismerték még fel az ebben rejlő lehetőséget, illetve nem ismerik el ennek létjogosultságát. Közvetett ok lehet még a sérült embereket támogató szervezetek részéről az erre való átállás nehézsége. Alapvető jellemző az anyagi stabilitás és biztonság: a sérült ember a megélhetéséhez elegendő állami támogatást kap, nem szorul rá arra, hogy munkaviszonyt létesítsen. Ha mégis ezt szeretné, akkor relatív alacsony munkabérért teheti ezt meg. A támogató szervezetek részéről aláírás-gyűjtés van folyamatban, aminek célja a bérkorlátról szóló törvény módosításának előterjesztése. A felsorolt tényezők miatt a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyei és lehetőségei kevésbé jelentősek, országos szinten mindössze néhány száz fogyatékos ember dolgozhat. (Információink elsősorban az értelmileg akadályozott (learning disability) munkavállalókra vonatkoznak). A „védett” foglalkoztatás az elterjedt foglalkoztatási forma, amiben az önkormányzatok mellett a civil és magánszféra is szerepet kap.
Bármely szervezetnél megfigyelhető a közös döntéshozatali kultúra a mindennapokban. Az érintettek, a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek különböző érdekvédelmi szintekkel lehetnek kapcsolatban. Az Inclusion két jogásszal dolgozik, az érdekvédelem minden legális szintjén kifejtik tevékenységüket. Ennek árnyoldala, hogy létezik illegális foglalkoztatás, ami a résztvevőknek „szükséges rossz”-ként tűnik fel, ezért az érdekvédelmi szervezetek nem tudnak rajta változtatni, amíg az érintettek ezt nem kérik. A támogatott döntéshozatal a nálunk ismert formában nem működik, a döntés maga az érintett számára fenn van tartva, de a választási lehetőségek eléggé szűkösek, jogszabályok útján szinte minden meg van határozva. A KVPS-ben a vezető tanács tagjai részben érintettek szüleiből, részben sérült emberekből állnak. A korábban említett döntéshozatali kultúra megjelenése itt is magától értetődő.
