Az érintettek bevonásának tanulmányozása - fogyatékos emberek a szervezet irányításában

Az érintettek bevonásának tanulmányozása - fogyatékos emberek a szervezet irányításában (2017-1-HU01-KA104-035702)

Erősödő nemzetközi elvárás, hogy az érdekvédelmi és szolgáltató szervezetek bevonják intézményük irányásításába a kedvezményezetti csoportjukba tartozó embereket. A KézenFogva Alapítvány célja, hogy kedvezményezettjeit, a fogyatékos embereket bekapcsolja a szervezet operatív és szakmai irányításába. Ennek érdekében a projekt keretében a munkatársak egy már velünk dolgozó tapasztalati szakértővel közösen 3*5 napos látogatás keretében ismerik meg és tanulmányozzák a finnországi KVPS szervezet erre vonatkozó gyakorlatát. Minden egyes szervezeti egységből részt vesznek munkatársak, így minden a szakmai-operatív vezetés és a szakmai munkacsoportok (módszertani, foglalkoztatási, közvélemény-formálási) tagjai más-más szempont mentén tudják vizsgálni az érintettek bevonásának jó gyakorlatát. A jó gyakorlatot strukturált keretek között építjük be a működtetésbe. Az érintettek bevonásának legjobban adaptálható elemeit a projekt keretében kijelöljük, adaptálva a működtetésbe és a napi gyakorlatunkba építjük. A projekt elsődleges hatása az Alapítvány fejlődő szervezeti kultúrájában lesz tetten érhető. Emellett közvetlenül megjelenik azoknak az érintetteknek az életminőségének és érdekérvényesítő képességének fejlődésében, akik a szervezeti profilunk alakításában együtt dolgozhatnak velünk. Társadalmi hatások között a fogyatékos emberek új szerepben való megjelenése jelenik meg, a fogyatékos emberek befogadása és társadalmi szerepvállalása erősödik a projekt hatására.

Tapasztalatainkat és fejlődő működési gyakorlatunkat számos hazai projektben tudjuk továbbadni és megismertetni más szervezetekkel.



Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában

1. tanulmányút összefoglaló beszámolója

A fogyatékos emberek szervezeti működésbe való bevonásának gyakorlata és hatása a szervezet operatív és vezetési szintjén, illetve a külső kommunikációs és közvélemény-formáló tevékenységekben.

Résztvevő neve:Pordán Ákos, ügyvezető
Fogadó szervezet neve: KVPS, Wärjäämö, ASPA
A tanulmányút helyszíne: Tampere, Helsinki (Finnország)
Dátum:2018. március 25-30.

A tanulmányút során a fogyatékos embereknek a menedzsment tevékenységébe való bevonásával kapcsolatos találkozók a következők voltak: KVPS vezetősége, Wärjäämö nappali intézmény, Metse-Önérvényesítő szervezet.
Az fogyatékos emberek kiválasztásának módszereire láttunk többféle megoldást is. A KVPS szervezetnél olyan személyek vesznek részt a szervezet irányításában, akik a szervezet szolgáltatásainak nem igénybe vevői. Bevonásuk nem ment egyik napról a másikra. Közel 10 év kellett, amíg sikerült kiválasztani azt a rátermett értelmi fogyatékos embert, aki el tudja látni ezt a feladatot, illetve biztosítani számára a biztonságos környezetet. A közvetlen szolgáltatások nyújtásánál (Wärjäämö) a bevonásra kerülő fogyatékos személyeket a saját szolgáltatásaik igénybevevői közül választják ki, demokratikusan működtetve a szolgáltatásokat. Itt a kiválasztás gyorsabban megy, akár változhat is az egyes tisztségviselők személye. Találkoztunk önálló jogi személyiségű ún. önérvényesítő szervezettel is (METSE), amelyek tagjai és működtetői is fogyatékos emberek. Több, mint 20 év alatt sikerült 1000 fős tagságot verbuválniuk.
Az, hogy mely tevékenységekbe vonják be az érintetteket, szintén különböző az egyes szervezeteknél. Wärjäämö: A szolgáltatás szintjén különböző rendszerességgel tartanak megbeszéléseket, amelyeket a kliensek vezetnek. Formalizált formában, tisztségviselőkkel. KVPS: A vezetőség kéthavonta ülésezik és erre is egy fogyatékos kuratóriumi tag is meghívott. METSE: havi rendszerességgel tartanak összejöveteleket. A kiválasztási procedúra szervezeti szintenként más és más: szolgáltatói szint, vezetőség, vagy önálló önérvényesítő szervezet.
A fogyatékos személyek a tevékenység végzéséhez képességeikhez igazítottan, egyénre szabott képzéseket, illetve folyamatos szakmai támogatást kapnak könnyen érthető anyagok, személyes tanácsadás formájában. A tevékenység végzése során a fogyatékos személyek minden szinten megkapják azt a szükséges szakmai és adminisztratív segítséget, amely a tevékenység ellátásához szükséges. A munkavégzéshez kapcsolódóan költségtérítést kapnak, de fizetés nem. Erkölcsi és baráti megbecsülés jelenti számukra a motivációt.
A tevékenységekbe bevont fogyatékos emberek cserélődése a különböző szervezeteknél másként alakul:
Wärjäämö: A szolgáltatás szintjén vannak kisebb változások, de a fontosabb pozíció pl. az elnök személye nem változik már régóta. Ha érkezik újabb kliens, vagy egy régi elmegy, ez hozhat változást.
KVPS: A vezetőségben résztvevő fogyatékos személy 10 év alatt került kiválasztásra, stabil a helyzete, nem változik.
METSE: Nagyjából stabil tagsággal működnek, nincsenek nagyobb változások.
A fogyatékos emberek bevonása kapcsán ma már nincsenek különösebb nehézségek. Több, mint 20 éve kezdték el ezt a folyamatot, így mára kialakult mechanizmusok mellett működik a rendszer.
Finnországban svéd és angol minták nyomán az 1990-es években indult el a fogyatékos emberek különböző szintű bevonása. Egész Finnországra jellemző a mély demokratikus elköteleződés és tapasztalat, mind az iskolarendszerben, mind a munkahelyeken, így viszonylag egyszerűbben sikerült bevezetni ezeket a mechanizmusokat a fogyatékos emberek bevonásában is.
A legnagyobb sikerek az alábbi területeken voltak megfigyelhetőek:
A fogyatékos emberek bevonásával a szolgáltatások és az intézmények sokkal inkább figyelembe tudják venni a kliensek szükségleteit, véleményét. Intézményi mechanizmusok alakultak ki a bevonásukra, mellyel jelentősen növelték a kliensek elégedettségét. Összességében jelentősen nőtt a szolgáltatások színvonala.
Témánk szempontjából mindhárom általam ismeretett gyakorlat jó és követendő: szervezeti menedzsmenti szempontból a KVPS esetében a fogyatékos személynek a kuratórium életébe való bevonása, szolgáltatási szinten a Wärjäämö szervezet gyakorlata, ahogyan a kliensek bekapcsolódnak saját sorsuk irányításába, illetve a METSE esetében az önérvényesítők szervezett és támogatott működtetése.



Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában

2. tanulmányút összefoglaló beszámolója

Résztvevő neve: Rozgonyi Zsuzsa, programvezető
Fogadó szervezet neve: KVPS
A tanulmányút helyszíne: Tampere (Finnország)
Dátum:2018. június 10-16.

A finnországi tanulmányút során, a fogyatékos személyek részvételét, bevonását vizsgáltuk a szervezet egyes tevékenységeibe. Számomra projektvezetőként elsősorban az volt a fontos, hogy az egyes fejlesztési folyamatokban mekkora hangsúlyt kapnak, milyen feladatokban, döntésekben tudnak részt venni. A látogatás során több olyan szervezetet is megismertünk, akik együttműködő szervezetei a vendéglátónknak, a KVPS-nek (Kehitysvammaisten Palvelusäätiö). Ez a szervezet az egyik legnagyobb szociális szolgáltatást nyújtó alapítvány Finnországban. Az országban jelenleg zajlik az intézményi férőhely kiváltási folyamat, amelynek lebonyolításában nagyon fontos szerepet játszik a KVPS. A szerencsejáték bevételének egy jelentős része érkezik az Alapítványhoz, amelyből aztán a fogyatékos személyeknek vásárolnak lakásokat, amelyekben önállóan élhetnek. Ezeket a lakásokat az érintettek igényei szerint, közösen választják ki, úgy, hogy azok fenntarthatóak is legyenek a benne élők bevételeiből. A lakások tulajdonjoga a szervezeté, a benne élők bérlők, akik bérleti díjat fizetnek. Azok, akik állapotuk miatt nem tudnak önállóan élni ők kisebb, közösségi alapú otthonokban élnek, amely vagy valamilyen civil szervezet vagy az önkormányzat tulajdonában van. Az otthonokban élők bár nagyobb támogatásra szorulnak, a személyi központú megközelítésnek köszönhetően részt vesznek az őket érintő döntésekben is. Az egyik ilyen otthon látogatása során a munkatársak elmondták, hogy az előző években közösen, az Erasmus+ keretében stratégiai partnerként megvalósított STEPS projektünk tananyagainak tesztelése és használata változásokat hozott az otthon működésében. A projektben leírt módszerek és eszközök alkalmazásával a támogatott személyeknek új képességeit ismerték meg, és olyan eszközöket kezdtek el alkalmazni, amelyek segítségével sokkal aktívabban be tudták vonni az érintetteket különböző tevékenységekbe. Egy másik fontos élmény és tapasztalat az Auli Leiniö-vel való találkozó volt. Auli egy fogyatékos személy, aki támogatott lakhatást biztosító otthonban él és a KVPS-nél dolgozik havonta 4 napot. A munkaköre projektasszisztens és a képzések értékelő kérdőíveit dolgozza fel, rögzíti, összesíti munkája során. A finn szabályok meghatározzák mekkora havi fizetés esetén tarthatják meg a fogyatékos személyek az önkormányzattól, államtól kapott ellátásaikat is, és mivel azok alapvetően fedezik a szükségleteiket, ezért nem magas a nyílt munkaerő-piacon dolgozók száma. Auli saját maga találta ki, hogy szeretne a KVPS-nél dolgozni. Pár évvel ezelőtt egy Erasmus+ projekt keretében Ausztriába utazott a szervezettel, ahol találkozott több olyan érintettel is, akik adminisztratív munkát végeztek, ettől kapott kedvet ő is. Levelet írt a KVPS munkatársainak, amelyben leírta, hogy szeretne a szervezetnél dolgozni, és végül több adminisztrációs akadály elhárítása után felvették őt. Inspiráló volt látni a talpraesettségét és a helytállását, az pedig különös élmény volt, hogy ha közvetve is, de mindez egy EU projektnek köszönhető. A tanulmányút során az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy apránként, kis lépésekkel el lehet kezdeni bevonni az érintett személyeket az egyes munkafolyamatok megismerésébe, teret lehet adni a véleményüknek, és az egyes fejlesztési kérdésekben lehet alapozni a tapasztalataikra.



Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában

2. tanulmányút összefoglaló beszámolója

Résztvevő neve: Dr.Gazsi Adrienn, a jogsegély szolgálat vezetője
Fogadó szervezet neve: Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS)
A tanulmányút helyszíne: Finnország, Tampere
Dátum: 2018. június 10. és június 16. között

Az érintettek bevonásával kapcsolatos tapasztalatok
Meglátogatott szervezetek, az érintettek bevonásához kapcsolódó jogi háttér, fókuszpontok jó gyakorlatok
A fogadó fél neve (előadása, programja):
1. Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS) munkatársai (elnök, ügyvezető, tapasztalati szakértő) (how self-advocates are involved, Katri Hänninen ) (The health and social services reform in Finland, Kirsi Konola ) (How can I influence in? Auli Leiniö)
2. Aspa (programok bemutatása, prezentáció)
3. Tukena Vuores (lakóotthon) lakóotthon vezető, szociális gondozók
4. Inclusion Finland, Tulppaanitalo, ( Jutta Keski-Korhonen)
5. Nokia, nappali foglalkoztató (https://www.nokiankaupunki.fi/sosiaali-ja-terveyspalvelut/vammaispalvelu... ) (workshop for the elderly people with an intellectual disability )
6. NEO-OmaPolku (nappali foglalkoztatás, nappali ellátás)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény irányelveinek és az EU Fogyatékossági Stratégiájának alkalmazása országos szinten és a szervezet működésében. A fogyatékos személyek jogaival kapcsolatos finn jogszabályok és a szervezet szabályzatainak megismerése.
Az tanulmányút során meglátogatott szervezetek, fókuszban az érintettek kiválasztása a tevékenységbe való bevonása:
Kiemelhető jó gyakorlatok:
- Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS): a szervezet stratégiai célkitűzése az érintettek bevonása a döntéshozatali tevékenységbe. A kiválasztás: munkavállaló jelentkezése (Lásd: How can I influence in? Auli Leiniö). A szervezet kuratóriumában jelenleg érintett szülők vannak, de fogyatékossággal élő munkavállalóik másokkal azonos alapon dolgoznak a szervezetben.
Elősegítik a fogyatékossággal élő munkavállalók képességeire, tudására és hozzájárulására vonatkozó tudatosság növelését.
Előremutató gyakorlat: a fogyatékos munkavállalók szakértelmének, érdemeinek, képességei, valamint a munkahelyi hozzájárulásuk elismerésének transzparenciája.
A fenntartott szolgáltatások vonatkozásában:
A fogyatékos emberek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget (personal assistant), mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges.
A fogyatékossággal élő személyek sokféleségének elismerése, valós szükségletek szerinti szolgáltatások nyújtásának, a személyközpontú tervezésnek nagyon előremutató elemeivel, mintaprojektekkel találkoztunk (personal budget, fogyatékosságügyi kártya QR kóddal, egészségügyi finanszírozási reform, az érintett személyek tulajdonosi, bérlői jogának elismerése a bentlakásos szolgáltatásokban) amelyek hazai gyakorlatba bevezetése indokolt lehet.

- Tukena Vuores (lakóotthon): A szociális szolgáltató rendszer klasszikus érdekvédelmi fórumaiba (lakógyűlések) vonják be az érintetteket.
Olyan gyakorlatot alakítottak ki, amelyek során a fogyatékossággal élő személyeket tevékenyen bevonják a programokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, különösen az őket közvetlenül érintő döntések vonatkozásában.

- Inclusion Finland: Az érinettek bevonása családtagjaikon, professzionális támogatóikon keresztül. Finnországban az Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotási folyamat és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban aktívan bevonják közvetlenül vagy képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket. A szavazás akadálymentes a fogyatékos személyek számára, és gyakorolhatják politikai jogaikat, biztosított, a fogyatékos személyek, mint választók, szabad akaratnyilvánítása.

- NEO-OmaPolku (nappali foglalkoztatás, nappali ellátás) a fogyatékossággal élő személyek számára olyan inkluzív programok, foglalkoztatás lehetőségének biztosítása, mely támogatja egyéni autonómiájuk és függetlenségük, beleértve saját döntéseik meghozatalának szabadságát. Nagy hangsúlyt fektet a szervezet arra, hogy a fogyatékos személyek másokkal azonos alapon a tehetségüket kibontakoztathassák (művészeti területek) illetve arra hogy a fogyatékos személyek számára az információs és a kommunikációs vívmányok hozzáférhetőek legyenek.

- ASPA: a fogyatékossággal élő személyek aktív elérésével, tájékoztatásával igyekeznek csökkenteni annak kockázatát, hogy otthonukon belül és azon kívül (szociális intézményben), erőszak, testi sértés vagy bántalmazás, hanyag vagy gondatlan bánásmód, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás áldozatává váljanak, hangsúlyt helyeznek a szexuális edukációra.
Programok a fogyatékos emberekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek lebontása ellen, beleértve a nemmel és az életkorral kapcsolatosakat is.

- Nokia, nappali foglalkoztató: viszonylag szegregált foglalkoztatási forma, de nyílt munkaerőpiaci elemekkel, a dolgozók, ellátottak mindegyike fogyatékos megváltozott munkaképességű személy

Általános tapasztalat a CRPD elveinek, rendelkezéseinek megfelelő előremutató szakpolitikák és szervezeti gyakorlatok:
 A CRPD elvek érvényesülnek a szervezetek tervei, programjai kialakításában, megvalósításában és értékelésében
 törekednek arra, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára jogaik teljes mértékű gyakorlását hátrányos megkülönböztetés nélkül
 a Fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos cselekvési programok és a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló általános szabályokban rögzített alapelveknek egyre erősebben szereznek érvényt a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű politikák terén,

 természetesen Finnországban az előremutató jogszabályok, kötelezettségvállalások ellenére is azért a fogyatékossággal élő személyek továbbra is akadályokkal szembesülnek a társadalomban való egyenlő részvételük során, számos erőfeszítés vár a szervezetekre ezek felszámolásában (létesítmények és anyagok hozzáférhetők és könnyen érthetők legyenek pl.)



Az érintettek bevonásának tanulmányozása – fogyatékos emberek a szervezet irányításában

2. tanulmányút összefoglaló beszámolója

Résztvevő neve: Dr. Palkó Gábor Ferenc, tapasztalati szakértő
Fogadó szervezet neve: Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS)
A tanulmányút helyszíne: Finnország, Tampere
Dátum: 2018. június 10. és június 16. között

2018. június 10. és június 16. között vettem részt a Kézenfogva Alapítvány képviseletében egy a finnországi Tampere városába szervezett tanulmányúton, ahol a fogadó szervezet, a Kehitysvammaisten Palvelusäätiö (KVPS) munkatársai fogadtak bennünket. A KVPS egy Finnországban működő alapítvány, amely az intellektuális fogyatékossággal élő személyek részére nyújt speciális szolgáltatásokat (pl.: támogatott lakhatás), illetve ezen szolgáltatások folyamatos fejlesztésével, jobbításával foglalkozik.
A tanulmányút során az alapítványt, illetve annak társszervezeteinek működését, gyakorlatait tanulmányoztuk. Mint fogyatékossággal élő személy, és mint jogász, számomra különösen fontos volt látni a finnországi jó példákat, illetve az ezt lehetővé tevő jogi megoldásokat.
Finnország jogrendszere a hazahoz hasonlóan a római jogi alapokon nyugvó kontinentális jogrend, így az alkalmazott jogintézmények főbb elemeiben hasonlítanak a magyar jogrendszerre. Ugyanúgy, és ugyanazon tartalommal ismerik a jogképesség és cselekvőképesség fogalmát, illetve az azt korlátozó intézkedéseket is. Fontos különbség, hogy a gondoksági rendszerük másképp kezel bizonyos a személytől elidegeníthetetlen jogok helyzetét. Alapvetés ugyanis mindkét jogrendszerben, hogy egyes jogok gyakorlását nem lehet másoknak átengedni, pl.: a politikai jogokat, vagy a személy családi jogállását meghatározó cselekményekhez való jogokat. Magyarországon aki cselekvőképességet kizáró, vagy ilyen témakörben korlátozó gondnokság alatt áll, nem gyakorolhatja ezeket. Finnországban a cselekvőképességben való korlátozás főszabály szerint nem érinti ezeket a jogokat.
A KVSP társszerveivel (Incluson Finland, Aspa, NEO-OmaPolku, Tukena) együtt jelentős számú fogyatékossággal élő személy számára biztosítja a támogatott lakhatáshoz való hozzáférést, amely számomra az egyik legfontosabb tevékenységének tűnt az alapítványnak. Finnországban a tevékenység kedvező állami finanszírozásának rendszere – az állami koncesszióban lévő szerencsejáték-bevételek redisztribúciója – ellátja az alapítványt bőségesen az ehhez szükséges anyagi forrásokkal is. Az alapítvány több fogyatékossággal élő kollégát is munkaviszonyban alkalmaz, így úgy vélem a tapasztalati szakértelem sem hiányzik az alapítvány munkájából.
A tanulmányút során több alkalommal is sikerült a „terepen” is megtekintetni a finnországi helyzetet, ezek közül kiemelném a Nokia városában megtekintett nappali foglalkoztató helyet, ahol a fogyatékossággal élő személyek egyszerre tudnak értékteremtő munkát végezni, miközben megkapják a nekik szükséges fejlesztő szolgáltatásokat is.
Összegezve tehát elmondhatom, hogy számomra tanulságos volt a tanulmányút, mivel számomra, mint nem a szociális ágazatban dolgozó jogásznak bepillantást engedett egy másik ország gyakorlatába, illetve jogrendszerébe. Az általam látottak, és tapasztaltak véleményeim szerint a témáról való gondolkodásom szerves részévé vált, és biztos vagyok benne, hogy ezeket a tapasztalatokat sikerül majd a későbbiek során hasznosítanom. Úgy vélem továbbá, hogy a Finnországban látott példák, megoldások, illetve a jogszabályi környezet teljeséggel adaptálható mind lokális szinten a Kézenfogva Alapítvány működésében (pl.: a fogyatékossággal élő személyekkel történő közös munka, illetve a döntésekbe történő bevonás további fejlesztése), mind pedig országos szinten (pl.: a támogatott döntéshozatal jogintézményének elterjesztése, vagy a cselekvőképességgel érintett korlátozások felülvizsgálata). Álláspontom alapján a jó gyakorlatok adaptálása mind az Alapítvány, mind Magyarország, és végső soron minden fogyatékossággal élő személy javára válna.

In English