Teszt az esélyegyenlőségért – íme felmérésünk eredményei

Május 5. az esélyegyenlőség napja. De vajon tudunk-e annyit a fogyatékos emberek életéről és kihívásairól, hogy esélyegyenlőséget teremtsünk számukra? És mit jelent egyáltalán az esélyegyenlőség? A több mint 500 fő bevonásával készített nem reprezentatív felmérésünk ezekre a kérdésekre kereste a választ azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felhívjuk a kitöltők figyelmét fogyatékossággal élő embertársainkra.

Nagy örömünkre bíztató eredmények születtek, de még hosszú út áll még előttünk a teljes esélyegyenlőség eléréséig. Lássuk a kérdéseket és válaszokat!

Százból öt ember él valamilyen fogyatékossággal

A felmérés legmegdöbbentőbb tanulsága, hogy a kitöltők mennyire alábecsülték a fogyatékossággal élő emberek számát. 10-ből 5-en gondolták úgy, hogy minden századik, 10-ből 4-en pedig úgy, hogy minden ötvenedik ember él ma valamilyen fogyatékossággal hazánkban.

A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon minden huszadik ember él olyan mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy kommunikációs akadályokkal, amelyek jelentős kihívások elé állítják őket.

Helyes és helytelen kifejezések

Fogyatékkal élő vagy fogyatékos? Melyik kifejezés helyes? A válasz talán sokakat meglep: egyik sem. A felmérésünkben résztvevők közül többeket elbizonytalanított az erre vonatkozó kérdés, és csak elenyésző számban jelölték meg a helyes válaszokat, pedig több is van: fogyatékos személy vagy ember, fogyatékossággal élő személy vagy ember. A válaszadók több mint 70%-a jelölte meg helytelenül a „fogyatékkal élő” kifejezést.

Többek között ezért is indítottuk el „Nem fogyatékkal élek…” elnevezésű kampányukat, amelynek célja, hogy – az adó 1% felajánlás mellett – felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy fogyatékossággal élő embertársainkat nem az határozza meg, hogy – a kampányban szándékosan helytelenül megfogalmazva – fogyatékkal élnek. Ők is szerető családban, saját otthonukban és a munkával megkeresett fizetésükből szeretnének megélni, ez azonban egyedül nem mindig megy: először észre kell vennünk őket, majd esélyegyenlőséget kell teremteni számukra.

Fontos tehát, hogy sosem önmagában használjuk a „fogyatékos” kifejezést, hanem mindig jelzős szerkezetként. Ahogy a „person-first” szemléletmód is felhívja rá a figyelmet, a hangsúly sosem a fogyatékosságon, hanem mindig a személyen van. Így a fogyatékos helyett használd bátran a fogyatékos ember/személy, fogyatékossággal élő ember/személy kifejezéseket. Kerüld a „fogyatékkal élő” kifejezés használatát is, amelyet még mindig sokan használnak tévesen.

A kitöltők sokkal biztosabb kézzel jelölték meg helyes válaszként a kerekesszéket, mint helyes szóhasználatot. A tolószék és a rokkantkocsi kifejezések ma már elavultak, és sértőek a mozgássérült emberek számára. Tehetetlenségre utalnak, pedig attól, hogy valaki mozgáskorlátozott, még sok mindenre képes lehet fizikailag is. A válaszadók közel 100%-a, egészen pontosan 97,75% jelölte meg a helyes választ.

Hogyan segíts, mit szabad?

Nagy örömünkre az elfogadott, vagy éppen kívánt viselkedésre vonatkozó kérdésben is jól vizsgázott a több mint félezer kitöltő. Jól tudták (91,35%-ban helyesen), hogy ha egy kutyán látják a „Vakvezető kutya” feliratos mellényt vagy kendőt, akkor éppen szolgálatban van, és csak látássérült vagy gyengénlátó gazdája utasításaira figyel. Ilyenkor megzavarhatják a munkában, ha megsimogatják, így ezt nem tanácsolt. Fontos, hogy mindig kérdezzünk rá a vakvezető vagy más segítő kutya a gazdájánál, hogy meg szabad-e simogatni. Ételt pedig semmiképp se adjunk neki, mert speciális munkakutyatápra van szüksége, és akár meg is betegedhet az idegen élelemtől!

Ennél is magasabb arányban, 97%-ban válaszoltak jól kitöltőink arra a kérdésre, hogy hogyan segíthetnek jól egy tanácstalannak tűnő kerekesszékes embertársuknak. Szerencsére ma már a többség tisztában van vele, hogy nem minden kerekesszékes ember szorul segítségre, és nem minden helyzetben. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy kérdezünk. Ha épp segítségre van szüksége, akkor biztos nagyon fog örülni a felajánlásnak.

Körbejártuk az esélyegyenlőség témáját is

Többeken kifogott kérdésünk, amiben arra voltunk kíváncsiak, hogy a következők közül mi lehet akadálymentes. Íme a válaszlehetőségek, zárójelben pedig az, hogy a válaszadók közül hányan jelölték meg az egyes válaszokat:
- Épület (98,27%)
- Közlekedési jármű (96,54%)
- Weboldal (44,98%)
- Könyv (25,09%)

Mindössze minden negyedik válaszadó tudta jól, hogy a fentiek közül mindegyik lehet akadálymentes. Az akadálymentesítés lényege, hogy biztosítsuk a különféle fogyatékossággal élő embereknek, hogy egy létesítményt, tárgyat vagy szolgáltatást önállóan, kényelmesen és biztonságosan tudjanak használni vagy igénybe venni. Így akadálymentes a rámpa és a lift a lépcső helyett, illetve az alacsonypadlós járművek, de lehet akadálymentes egy weboldal is, és egy Braille-írásos könyvre szintén használhatjuk ezt a kifejezést.

De mit jelent valójában az esélyegyenlőség fogalma? 98%-a kitöltőknek jelölte meg helyesen, hogy az esélyegyenlőség alatt azt értjük, hogy minden ember számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy egyenlő félként élhessen a társadalomban. Ha valakinek például egy hallókészülékre van szüksége ahhoz, hogy egyenlő tagja lehessen a társadalomnak, vagy kerekesszékesként meg kell számára teremteni az akadálymentes feltételeket, hogy bejuthasson egy épületbe, akkor teremtjük meg az esélyegyenlőség feltételeit, ha ezeket az eszközöket és lehetőségeket biztosítjuk számára.

Ezek után az olvasó számára talán már nem meglepő, számunkra viszont az volt, hogy a kitöltők 86,5%-a tudta, hogy mikor van Az esélyegyenlőség napja. Az esélyegyenlőség világnapjára minden évben május 5-én kerül sor. Fontos dátum a kérdőívben helytelen válaszként szereplő másik két időpont is: október 15-e A fehér bot világnapja, amely a vak és gyengénlátó emberekre irányítja a figyelmet, április 2-a pedig az Autizmus világnapja.

Az autizmushoz kapcsolódott következő a csendes órák jelentésére vonatkozó kérdésünk. 4-ből 3 kitöltő tudta jól, hogy a csendes órák alatt a felesleges hangjelzések kikapcsolásával, a világítás tompításával segítik az autizmussal élő emberek és hozzátartozóik vásárlását a boltokban. Hazánkban 2018-ban elsőként a Decathlon indította el a csendes nyitvatartást autizmussal élő vásárlóik és családtagjaik érdekében. Ennek keretében az áruházban elnémult a zene, csökkentették a világítást, és a hangosbemondót is csak vészhelyzet esetén használták. Az autizmussal élő emberek agya ugyanis másképp dolgozza fel a külvilágból érkező ingereket, mint másoké. Ez akadályt jelenthet az olyan hétköznapi helyzetek során, mint például a vásárlás.

Esélyegyenlőség a gyakorlatban

A kitöltőknek nem csak tudására, de véleményére is kíváncsiak voltunk, rögtön két témában is. Elmennél-e egy olyan kávézóba, ahol Down-szindrómás emberek szolgálnak ki? – szólt kérdésünk, a válaszok pedig döntő többségében pozitívok voltak. A kitöltök negyede volt is már ilyen helyen, közel harmaduk pedig szívesen beülne ilyen kávézóba. Csak 100-ból három ember nyilatkozott úgy, hogy zavarban érezné magát, ezért nem ülne be ebbe a képzeletbeli kávézóba, a kitöltők 40%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy úgy látja, ez nem azon múlik, hogy a személyzet fogyatékossággal élő vagy ép emberekből áll-e.

A kérdőívben szereplő képzeletbeli kávézónk már a valóságban is létezik. A Nem Adom Fel Kávézó és Étterem hazánk első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója és étterme, ráadásul már 2016 óta működik. Down-szindrómás felszolgálók mellett hallássérült, látássérült kollégák, autista baristák, kerekesszékes pincérek várják szeretettel a vendégeket.

Utolsó kérdésünk úgy szólt, hogy a kitöltők hogyan segítenének a fogyatékossággal élő embereknek, a válaszok pedig magukért beszélnek:

Bár csak a kitöltők harmada adakozna pénzadománnyal, de kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a hétköznapok során mindig segít fogyatékossággal élő embertársainak. Ennél is biztatóbb, hogy minden második ember végez önkéntes munkát. Szintén a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy adója 1%-ával is szívesen segítene.

Ez örömteli, de fontos, hogy ez az arány minél magasabb legyen, hiszen még mindig csak az adózók 50%-a él ezzel a lehetőséggel, pedig a civil szervezeteknek, így alapítványunknak is létfontosságú bevételi forrást jelentenek a felajánlások. A KézenFogva Alapítvány az így befolyó támogatásokból például családtámogatási, lakhatási és foglalkoztatási programokat valósít meg a fogyatékossággal élő emberek részére. A személyi jövedelemadó bevallása során rendelkezhetünk adónk 1%-áról, legkésőbb május 20-áig.

Köszönjük mindenkinek, aki a kérdőív kitöltésével hozzájárult kutatásunk eredményességéhez!