Szekeres Tiborné

Zsuzsa nénivel a Kézenfogva Alapítvány megalakulása után találkoztunk először. Ez még a FÉSZEK program előtt volt. Zsuzsa néni, megtisztelt azzal, hogy engem hívott ki Hollandiába kisérőnek, hogy megnézzük, hogyan zajlik ott a munka, hogyan élnek kint a fogyatékos emberek. Különböző szolgáltatási helyeken jártunk, többféle modellt ismerhettünk meg. Volt, ami érdekes volt és volt olyan, ami nagyon tetszett, ami hasonlított arra, amilyen most Magyarországon a támogatott lakhatás.
Nem sokkal ezután, mikor a holland miniszterelnökné Magyarországra látogatott, a mi szervezetünkhöz is eljöttek. A Széchényi utcai házunkban láttuk őket vendégül, ami akkor újdonságnak számított, és azóta is működik.

Zsuzsa néni a látogatások során nagyon kedves és nyugodt volt. Nekem, mint szülőnek ez nagyon jólesett, jól éreztem magamat mellette. Pozitív energiát sugárzott felénk, ami nagyon megerősített abban, hogy minden rendben van. Nagyon oda tudott figyelni az emberre. Ez nem csak fizikai figyelés volt, hanem valódi érzelmi és értő figyelem volt mögötte. Nem csak a külsőségekre figyelt, ismerte a munkánk nehézségeit és jelentőségét. Tudott támogató lenni. Nagyon kedves, melegszívű, a másiknak tiszteletet adó ember volt, ami mind a szülőknek, mind a civil szervezeteknél dolgozóknak nagyon fontos. Úgy tudott támogatni minket, hogy abból éreztük, milyen jelentős a munka, amit folytatunk.
A FÉSZEK program részeként a Svéd nagykövetségtől, valamint az Electroluxtól kaptunk ajándékokat, aminek az átadásan természetesen Zsuzsa néni is ott volt.
Amikor beszélgettünk azt éreztem, hogy képes átérezni azt, amivel mi nyűglődünk, hogy milyen gondjaink vannak, és képes átérezni azt is, hogy ez hogyan hat másokra. Most is vannak akik azt mondják, hogy milyen nagyszerű és egyben nehéz amit csinálunk, de Zsuzsa néninél érezni is lehetett, hogy tudja miről beszélünk Jó érzés volt, hogy valóban megértette ezt.

Nekünk még 1989-ben épült meg az első házunk, alul voltak az akadálymentes lakások, fent pedig a foglalkozások. Azóta mi folyamatosan bővülünk, építkezünk.
Mikor a FÉSZEK program tartott, akkor már a központi épület kezdett felépülni. Ismerte a központunkat, figyelemmel követte az építkezésünket, hogyan fejlődünk.
Zsuzsa néniben az volt jó, hogy nagyon értette, hogy mit csinálunk és miért. Nagyon kevés emberrel voltunk így annak idején.
A későbbi időkben a Kézenfogva Alapítvány által szervezett színházi előadásokon találkoztunk még, ahova a lakóinkkal mentünk.

Az elmúlt évtizedek alatt nagyon nagy szervezetté váltunk és személy szerint egyre kevesebb rendezvényre tudtam és tudok elmenni. Nagy és nehéz feladatot jelent számomra a folytatás, megtalálni és meghozni a legjobb döntéseket, hogy viszonylag egyszerű legyen az átadás, hogy ugyanazzal a személélettel menjen tovább a munka, amivel mi annak idején elkezdtük.