Népszava.hu - Jogfosztás vagy védelem: mi történik sok-sok gyerekkel és időssel?

Fotó: ROBYN BECK / AFP
Forrás: https://nepszava.hu/3127831_jogfosztas-vagy-vedelem-mi-tortenik-sok-sok-...

"Nem házasodhat össze a barátjával, nem vállalhat gyereket, és köze nincs a vagyonához az egykori világsztárnak, Britney Spearsnek. Aki kvázi kisgyerekstátuszban él, ugyanis a bíróság a drogproblémákkal és az azokkal párban járó mentális bajokkal küzdő énekesnőt édesapja gondnoksága alá helyezte – utóbbi kérésére. Így bármilyen „felnőtt döntést” hozna meg (lásd: az említett házasságkötés), az apuka áldása kell hozzá. És az nincs meg. Így a 39 esztendős, 13 éve gondnokság alatt álló/élő énekesnő több eljárást is indított, hogy visszaszerezze önrendelkezési jogát. Az egyiket, amelyik azt célozta, hogy apja kerüljön ki a pénzügyeit ellenőrző testületből, a Los Angeles-i bíróság elutasította. Most azért küzd, hogy legalább a magánéletét maga irányíthassa – és erre van is esély. Megjegyzendő, Britney Spears esete nem egyedülálló, az Egyesült Államokban mintegy 1,3 millió „lefokozott felnőtt” él. Hogy nem is borzasztóan nehéz valakit gondnokság alá venni, azt jól példázza a Netflix filmje, ahol az idősgondozásban motorozó törvényes képviselő sorra forgatja ki mindenükből az öregeket – és teheti, hisz a gondnokuk. Persze az említett két ügy meglehetősen sarkos, mint minden szimbolikus eset vagy mese. De a gyámság, illetve a gondnokság kérdése a való életben is rendkívül bonyolult, és néha meglehetősen ridegnek tűnik.

Összetett, emberileg, jogilag egy­aránt nehezen kezelhető kérdéskörről van szó, amely számtalan egyedi változatban jelenik meg az életben. Szeibert Orsolya egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének oktatója úgy látja, az emberek többsége rendkívül tájékozatlan a gyámság és a gondnokság kérdésében, pedig sajnos mindannyian kapcsolatba kerülhetünk vele életünk során. Ráadásul a két fogalom össze is mosódik bennünk, pedig az előbbi érintettjei a kiskorúak, utóbbié pedig a felnőttek.

„A gyerek a jog szerint 14. életévéig cselekvőképtelen, majd a 18. betöltéséig korlátozottan cselekvőképes – magyarázza a gyámság lényegét Szeibert Orsolya. – Ezért kell valakinek gondoskodnia az eltartásáról, neveléséről, képviseletéről, vagyonkezeléséről. És ha valamilyen okból nincs olyan szülő, legalább egy, aki ezt a felügyeleti jogot gyakorolni képes, a gyermeknek kötele­zően gyámság alá kell kerülnie.”

Ilyen helyzet sokféle módon alakulhat ki. A gyermek elveszítheti a szüleit egy balesetben vagy más tragikus esemény következtében. Előfordulhat, hogy az egyik szülő maga is cselekvőképtelen, a másik pedig akadályozott a gondviselésben: például külföldre távozott vagy büntetését tölti. Megtörténik, hogy szünetel a szülők felügyeleti joga, a gyámhatóság hátrányok, esetleg rendszeres bántalmazás miatt kiemelheti a gyereket a vér szerinti családjából. „És hát a szülők már a baba világra jötte után kijelenthetik, hogy nem akarják felnevelni – zárja be a kört az egyetemi tanár. – Ez jellemzően például akkor fordul elő, ha súlyosabb egészségügyi károsodással születik. Aláírják a nyilatkozatot, és otthagyják a kórházban.”

Gyámsor
A gyámot a gyámhatóság rendeli ki. Egy elég világos sorrend szerint. Aki szülői felügyeleti jogot gyakorol, közokiratban vagy végrendeletben nyilatkozatot tehet, hogy amennyiben ő nem lesz képes ennek a feladatnak az ellátására, kit szeretne a gyermek gyámjának. Ha bekövetkezik ez a helyzet, a gyámhatóság a megjelölt személyekhez fordul először. Nyilatkozat hiányában először a gyámságot vállaló – kötelezni senkit se lehet rá! – és ellátására alkalmas közeli hozzátartozók jönnek szóba, majd következnek a távolabbi rokonok, esetleg keresztszülők, barátok.

„Fontos, hogy lehetőség szerint olyanok legyenek, akik a gyerek nevelésében-gondozásában már korábban részt vettek – emeli ki Szeibert Orsolya. – A jogszabály egyébként megköveteli, hogy a gyermek véleményét is tekintetbe vegye a gyámhatóság, mint ahogy az is fontos, hogy a gyám a gyámhatóság felügyelete alatt áll. Beszámolási kötelezettsége van a gyermek vagyonának kezeléséről, neveléséről. De ha az említett, nagy körből sem sikerül megfelelő embert találni a gyermek mellé, aki saját háztartásában nevelné, gyermekvédelmi gondozásba kerül. Nevelőszülőkhöz vagy otthonba, és úgynevezett gyermekvédelmi gyám fog az ügyeiben dönteni.”

Szülő kontra szülő
Ezek után még arra nyílik lehetőség, hogy a gyereket örökbe fogadják, ami nem ugyanaz, mint amikor nevelőszülők gondozzák. A két státusz jogilag élesen elválik egymástól. Az örökbefogadókat a magyar jog a gyermek teljes értékű szüleinek tekinti. Ha lezajlik az örökbefogadás hosszú procedúrája – amelynek alapvető feltétele, hogy nincs visszaállítható kapcsolat a vér szerinti szülőkkel –, a gyerek olyan jogállásba kerül, mintha az örökbefogadó szülőktől származna.

„A gyermekvédelmi nevelőszülők helyzete egészen más. Ők azokat a gyermekeket gondozzák, akik a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében vannak – magyarázza a szakértő. – Lényegében a gyermek­otthont váltják ki. Fontos és helyes preferencia ugyanis, hogy a gyerekek elsősorban ne otthonokban, hanem családoknál nevelkedjenek. A gyermekvédelmi nevelőszülők feladata azért különösen nehéz, mert úgy gondozzák a gyermeket, hogy jogi értelemben nem a sajátjuk. A nevelőszülő nem lehet a gyerek gyámja sem, annak vagyonkezelését, törvényességi képviseletét egy tőle független, kirendelt személy, a gyermekvédelmi gyám látja el. Ráadásul a gyermekvédelmi ellátás egyik célja, hogy lehetőség szerint a gyermeket „visszagondozzák” a saját vér szerinti családjába, ha az nem mondott le végleg róla. Amihez a nevelőszülőnek is segítséget kell nyújtania. Nem is jelentkeznek kellő számban erre a feladatra.”

Kilépni az anonimitásból
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta nyújt segítséget bajban lévő gyermekeknek, fiataloknak, értük aggódó felnőtteknek. Telefonon is jelentkezhetnek (előbbiek a 116 111, utóbbiak a 116 000 számon), képzett ügyelők állnak rendelkezésükre, akikkel megbeszélhetik problémáikat, tanácsot, támogatást kérhetnek tőlük.

A szervezet szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála pszichológus elmondja, hogy bár szolgáltatásaik anonim módon működnek, de ha a beszélgetésből kiderül, hogy egy gyermek veszélyben van környezete vagy akár saját mentális állapota miatt, próbálják a jelentkezővel kitapogatni, hogy ki az a számára megbízható és elérhető felnőtt, akihez személyesen is fordulhatna. Ha pedig azt észlelik, hogy a természetes környezet nem támogató, felajánlják, hogy munkatársaik veszik fel a kapcsolatot a lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal. Ennek célja, hogy onnan egy családsegítő proaktívan keresse meg őt, illetve ajánljon fel segítséget a családjának. Beszélgetnek felnőttekkel is, ha egy gyerek érdekében fordulnak hozzájuk. Ezek részben lakókörnyezetben észlelt gyermekbántalmazási, elhanyagolási esetek, de szülők is adnak jelzéseket, akik válás kapcsán vagy a gyerekük nevelésbe vétele miatt érzik úgy, hogy közvetítésre van szükségük a gyámhatóság, illetve egyéb gyermekvédelmi szakemberek felé.

„Annak a lehetőségével, hogy mi tegyünk jelzést, nagyon kevesen élnek – mondja a szakmai vezető. – Ami érthető, hiszen elég nagy a távolság az egy »anonim felületen panaszkodom kicsit« és »adatokat adok meg, hogy gyermekvédelmi segítséget kapjak« között. Egy tizenéves pszichés problémái közül elsősorban az öngyilkossági gondolat vagy kísérlet éri el azt a küszöböt, hogy a megkereső lemondjon az anonimitásáról. Ezt követik a bántalmazásról, szökésről, csellengésről szóló esetek.”

Terápia nélkül nem megy
Miután a Kék Vonal jelzi az eseteket a megfelelő állami intézmények felé, igyekszik róluk visszajelzést kapni. Az alapítvány azt tapasztalja, hogy a gyámhatóság nem nyilatkozik folyamatban lévő ügyekről. Ezért inkább az érintett gyerektől, vagy családgondozóktól értesülhetnek a probléma további kezeléséről, beleértve az esetleges gyámhatósági döntést is. Utóbbi leggyakrabban a gyermek védelembe vételét jelenti, azaz marad a vér szerinti családjában, de az köteles együttműködni a hatósággal.

„Néhány éve egy kislány a vér szerinti családján belüli erőszak miatt maga kérte a nevelésbe vételét – meséli Reményiné Csekeő Borbála. – Majd jó pár hónappal később jelezte, hogy nagyon rosszul érzi magát a nevelőszülőknél. Tőlük egy lakásotthonba került, ahol, utolsó beszélgetéseink szerint, könnyebben megtalálta a helyét. Pozitív, hogy ez a lány tudott segítséget kérni, és azt tapasztalta, hogy kap is. Ugyanakkor többször tapasztalhattuk már a szolgáltatásainkat kereső tizenéveseknél, hogy ha egy bántalmazó környezetből kikerül a gyerek, ez hiába jelent kezdetben megnyugvást számára, ha nem kap terápiás segítséget a történtek feldolgozásához, a pszichés problémák hamar visszatérnek, új konfliktusokat okozva. Megoldatlan problémának érezzük, hogy nagyon sok, pszichés tünetekkel küzdő, szakellátásban élő gyerekkel egyáltalán nem foglalkozik pszichológus. Vagy ha lenne is rá lehetőség, nem él vele a gyermek.”

Bár általában a vér szerinti családban előforduló problémákkal fordulnak a Kék Vonalhoz, idén már több mint 70 beszélgetésük volt gyermekvédelmi szakellátásban, nevelőszülőknél vagy otthonban élő gyerekekkel. „A leggyakoribb nehézség számukra a figyelem, a törődés hiányának érzése, de a nevelőkkel, nevelőszülőkkel való konfliktusok, illetve a kortárs bántalmazás is többször előkerül – állítja az alapítvány szakmai vezetője. – A legtöbb súlyos panasz a gyermekvédelmi gyámokkal, illetve általában a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatban egyébként a vér szerinti szülőktől érkezik, akiktől kiemelték a gyerekeket, de ezeknek a panaszoknak a hátterében sokféle motiváció állhat, és a helyzet kivizsgálásához nekünk nincs eszközrendszerünk.”

Borzasztó erős beavatkozás
Bár a kiskorúaknál a gyámság alá helyezés sok problémát, nehezen kezelhető helyzetet teremt, mind a processzus elindításának, mind az esetleges későbbi beavatkozások feltételei jól meghatározhatóak. Sokkal több kérdést vet fel a nagykorúak gondnokság alá helyezése. Hiszen ehhez azt kell megállapítani, hogy valaki nem rendelkezik megfelelő cselekvőképességgel, jogi értelmezésben: ügyek viteléhez szükséges belátási képességgel. Érzékszervi, fizikai károsodás esetén ez az állapot viszonylag könnyen, egyértelműen meghatározható. Mentális természetű zavaroknál, fogyatékosságnál azonban nehéz meghozni a döntést. Annál is inkább, mert a gondnokság borzasztó erős beavatkozás a személy életébe. Hiszen onnantól kezdve a cselekvőképességét részlegesen (ügycsoportokat kijelölve) vagy teljesen korlátozzák, alig vagy egyáltalán nem lehetnek önálló döntései, ügyei intézését, vagyonkezelését, törvényes képviseletét más, a gondnoka gyakorolja.

„A kérdés kezelésében két szempont ütközik nagyon világosan – magyarázza Szeibert Orsolya. – Az egyik, hogy meg kell ezeket az embereket védeni, ha úgy tetszik, önmaguktól, azoktól a döntésektől, amelyeket mentális állapotuk miatt rosszul hoznának meg. Például csalók könnyen kifoszthatják, akár hajléktalanná is tehetik sokukat, mert mindent aláírnak. A másik oldalról viszont itt is érvényesíteni kéne azt a szempontot, hogy az önrendelkezési joga, méltósága mindenkinek, egy mentálisan fogyatékos embernek is a lehető legteljesebben érvényesüljön. A nemzetközi, európai tendencia egyértelműen abba az irányba halad, hogy minél kevesebb embert fosszunk meg attól a lehetőségtől, hogy a saját életében döntéseket hozzon.”

A rokonok intézhetik
Itt bonyolultabb az eljárás, mint a gyámság esetében. Bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről. Az eljárást a szűk hozzátartozói kör kezdeményezheti, de bejelentések alapján lehetősége van rá a gyámhatóságnak vagy az ügyésznek is. Ha a bíróság a gondnokság alá helyezés mellett dönt, a gyámhatóság jelöli ki a gondnokot. 2014 óta itt is van lehetőség előzetes jognyilatkozatra: az érintett, amíg cselekvőképes, rendelkezhet róla, hogy ki legyen a gondnoka. Például akkor, ha demens lesz. És ki is zárhat személyeket. Nyilatkozat híján a vele együtt élő házas- vagy élettársat fogják gondnoknak kirendelni. Ha ilyen nincs, akkor szülőjét, gyermekét, és nagyjából a gyámságnál látott sorrendben szűkül a kijelölhető hozzátartozók köre. A legvégső megoldás pedig a hivatásos gondnok.

Szeibert Orsolya úgy véli, a legnehezebb pont a mentális zavar, és annak súlyosságának, az életre kiható következményeinek a megállapítása: „Ez egyrészt egy szakkérdés. Igazságügyi orvos szakértő kell hozzá. A bíróság megkapja a szakvéleményt, de aztán neki kell jogilag mérlegelnie, hogy a fogyatékosság mit is jelent az érintett életében, milyenek a körülményei, mennyire kiszolgáltatott, valóban szükséges-e, és milyen mértékben gondnokság alá helyezni. Ez nagyon komoly felelősség, egy ember további élete a tét.”

Igazából örök rabság
Ezzel kapcsolatban merül föl az egyik legizgalmasabb kérdés: Megszüntethető-e a gondnokság alá helyezés? Kezdeményezheti-e az érintett, hogy más gondnokot szeretne? Szeibert Orsolya úgy látja, hogy bár a kérelmezés lehetséges, az érintetten kívül megtehetik a közeli hozzátartozók, visszaélések jelzése esetén a gyámhatóság és az ügyész is, ezt az eljárást ma még nagyon nehéz végigvinni. „Már az is komoly eredmény, hogy az új, 2013-as polgári törvénykönyv kötelezővé teszi a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatát. Részleges gondnokságnál öt, teljes korlátozásnál tíz évvel a jogerőre emelkedés után. Amivel elfogadja, hogy mindenki életében történhetnek változások.

A megszüntetésnél is erősek még a szemléleti problémák. Ha érintett kezdeményezi, sajnos, hajlamosak kételkedve fogadni, hiszen döntésképtelennek lett minősítve. Akkor pedig miért látná épp ebben helyesen a saját helyzetét. Főleg a szülők lehetnek ilyenkor tabusítva, gondolván, hogy ők biztos jót akarnak. Többet kéne foglalkozni ezzel a témával. Remélem, hogy idővel a fogyatékosság árnyaltabb kezelését segíti elő a támogatott döntéshozatal intézménye, amely 2014-ben került bevezetésre a magyar jogban. Ez a belátási képesség kisebb mértékű csökkenése esetén lehetővé teszi, hogy az érintett jogi cselekvőképességének elvesztése nélkül támogató kijelölését kérje ügyei biztosabb intézéséhez.”

Néha azért sikertörténet
A KézenFogva Alapítvány immár tizennyolc éve nyújt támaszt fogyatékos, mentálisan sérült embereknek, hogy méltósággal élhessék mindennapjaikat. Jogsegélyszolgálata gondnoksági esetekkel is foglalkozik, bár az eljárásokban közvetlenül nem vesz részt. „Ma már a jog is elismeri, milyen komoly hatása van az érintett helyzetére természetes és professzionális támogatói közege – mondja Gazsi Adrienn ügyvéd, az alapítvány jogi szakértője.

– Ezért aztán ugyan­azon mentális állapot mellett egyeseknek szükségük van gondnokságra, ám másoknak nincs, mert erős támogatói közegben élnek. Volt egy ügyünk, amelyben a szülő úgy tudta, hogy ha valaki autista, mindenképpen gondnokság alá kell helyeztetni, és végig is vitte az eljárást. Úgy érezte, a gyereke érdekét szolgálja. Évekkel később aztán felkeresett, hogy a fia dolgozik, meg vannak elégedve a munkájával, önállóan él, sokféle terápiás lehetőséget vesz igénybe, és feszíti a gondnokság. Segítettünk nekik a megszüntetést elindító keresetlevél megfogalmazásában. A bíróság az előírásoknak meg­fe­le­­lően figyelembe vette a családi és a professzionális környezet véleményét. Ezen túl az elmeorvosi vizsgálat is alátámasztotta, hogy a fiú belátási képessége oly csekély mértékben csökkent, hogy nincs szükség a cselekvőképesség korlátozására. Így a bíróság megszüntette a gondnokságát, és támogató kirendelését kérte a gyámhivataltól.

Ez a sikertörténet is igazolja, hogy minden eljárás más, sok múlik a résztvevőkön. Csak az a baj, hogy az érintettek nem minden esetben vannak tisztában a lehetőségekkel, a gondnokság alá helyezési eljárás folyamatával, következményeivel.”

Az antipátia nem indok
A jogi szakértő úgy látja, a gondnok elmozdítása, cseréje nehezebb ügy, mert a jogszabályban meghatározott, hogy ezt mi vonhatja maga után. Ide sorolható, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el, vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak. A szervezet eseti gondnokot rendel ki, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. A már kirendelt gondnok eltávolításának nem lehet pusztán az az oka, hogy az érintettnek nem tetszik, nem érzi jól magát vele, nem bízik benne.

Az anyuka kevés
Gazsi Adrienn is komoly előrelépésnek tartja a támogatott döntéshozatal intézményét. A támogatott döntéshozatal a csekély mértékű belátási képesség csökkenése esetén biztosítja a döntéshozatal támogatását, így elsősorban enyhe fokú értelmi fogyatékosság, autizmus fennállása esetén jelenthet nagy segítséget. Támogatott döntéshozatal esetén az érintett a döntést önmaga hozza meg – támogatással –, a döntéséhez nincs szükség a gondnok közreműködésére. „A szabályozást persze jobban ki kellene munkálni – véli az ügyvédnő –, mert a belátási képesség csekély mértékű csökkenésének meghatározásához jelenleg nincs objektív mérce. A másik probléma: mit jelent, hogy valaki támogatással meg tud hozni egy döntést? Hiszen nem mindegy, milyen a felkészültségének színvonala a támogatási technikák terén, hogy mennyiben tudja a támogatásra szoruló személyt igényei és szükségletei szerint támogatni. Ha biztosítani lehetne részéről az érintettek támogatási szükségleteinek megfelelő professzionalitást, nagyon sok embernek lehetne megfelelő a támogatott döntéshozatal, de ha csak annyi, hogy anyukám támogatóként eljön velem ügyintézésekre, ott van, de nem konkrét szakember, nem tudja az adekvát támogatást megadni. Fel kéne pontosan térképezni, hogy az egyes érintetteket miben kell konkrétan támogatni.

Információgyűjtésben, mérlegelésben, abban, hogy eljusson valahova, vagy a döntések kinyilvánításában, kom­mu­ni­ká­­cióban? A támogatás állhat az információk összegyűjtésében, az információ feldolgozásában nyújtott segítségben, mérlegelésében, lehet kísérés, szállítás, kommunikációs támogatás, a döntési kockázatok felmérésében segítségnyújtás, valamint állhat valamely szakmai támogatást biztosító szervezet, szakértő bevonásában való segítségnyújtásban stb.
Személyre szabott támogatással va­lóban sokan tudnák elkerülni a gondnokság alá helyezést.”

A KézenFogva Alapítvány magyarországi partnerként néhány éve részt vett egy nemzetközi programban, amelyben azt vizsgálták, hogy a résztvevő országokban milyen a gondnokság rendszere, milyen alternatívái vannak a helyettes és támogatott döntéshozatalnak, és azok mennyire szabályozottak jogilag. Professzionális támogatóknak kidolgoztak egy képzési anyagot is.

A jó a jó?
Gazsi Adrienn számára fontos tanulság volt, hogy a résztvevő országokban a támogatott döntéshozatal jogintézménye és megoldásai még nem alkalmasak arra, hogy teljes egészében felváltsa a helyettesítő döntéshozatal intézményrendszerét. Ráadásul egymással konkuráló értékek, a védelem és az önrendelkezés támogatása áll mögöttük. „Mit tartunk annak, hogy valaki tud-e megfelelő döntést hozni? – teszi fel a kérdést a jogi szakértő.

– A jó döntést? Hiszen mindannyian hozunk rosszakat, a vagyonkezelésünknél is. Ezért az én álláspontom, hogy jogintézményben sose járjunk el típusok alapján, hanem inkább egyénre szabjuk a megoldást.”

Forrás: https://nepszava.hu/3127831_jogfosztas-vagy-vedelem-mi-tortenik-sok-sok-...
Fotó: ROBYN BECK / AFP