hirado.hu: Nem sajnálatra van szükségük

Március elején a KézenFogva Alapítvány képviseli Barcelonában Magyarországot az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogairól szóló Egyezményt népszerűsítő nemzetközi programban.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) több évtizede kiemelt programja, hogy könnyen érthető kiadványokkal, csoportfoglalkozásokkal segítse az önérvényesítésben a fogyatékos fiatalokat. A szövetség célja, hogy a fiatalok elhiggyék, semmivel nem rosszabb emberek másoknál. Ahogy Bali Boglárka, az ÉFOÉSZ Baranya Megyei Egyesületének elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: jogsértés leginkább napi ügyintézés során éri őket, amikor lekezelően, megalázóan beszélnek velük, de gyakran válnak bűncselekmények áldozataivá is.

Bali Boglárka hangsúlyozta: a fogyatékosokat nem az a megoldás, hogy a fogyatékosokat automatikusan gondnokság alá helyezzék, hanem a támogatott döntéshozatalban kell őket segíteni. Konkrét területeken, adott kérdésekben, amiben segítségre van szükségük, legyen mellettük egy támogató.

ENSZ Fogyatékos Emberek Jogairól szóló Egyezményét Magyarország elsőként ratifikálta, és 2007-ben törvénybe foglalta. Az egyezmény célja, hogy a fogyatékos emberek az épekkel azonos jogokkal vehessenek részt a foglalkoztatásban, a közösségi ellátásban, az egészségügyben és az élet más területein, valamint megvalósuljon a törvény előtti egyenlőség is. Az egyezmény az államok számára ír elő kötelezettségeket, magyarázta Dr. Gazsi Adrienn ügyvéd, a KézenFogva Alapítvány jogásza.

Hangsúlyozta. a fogyatékos emberekre a társadalomnak nem mint elesett, gyámolításra szoruló egyénre kellene tekintenie, hanem mint jogok és kötelezettségek alanyára. A médiának is nagy felelőssége van abban, hogy cselekvő, egyenrangú állampolgárként mutassa be őket.

A fogyatékos emberekben és közvetlen környezetükben tudatosítani kell az ENSZ egyezmény fontosságát, fűzte hozzá Rozgonyi Zsuzsa. A KézenFogva Alapítvány programvezetője beszélt arról is, hogy a fogyatékos emberek sokkal könnyebben válnak a családon belüli erőszak – bántalmazás, anyagi kihasználás – áldozataivá is. Ezek az esetek sokszor rejtve maradnak, mert ha egyáltalán felismerik, hogy büntetendő cselekmény áldozatává váltak, gyakran előfordul, hogy a családon vagy intézményen belüli függőségi kapcsolat miatt nem tesznek feljelentést. A feljelentéstől egyébként is idegenkednek attól tartva, hogy még az eddigi lehetőségeiket, munkájukat, szociális ellátásukat is elveszíthetik.

Rozgonyi Zsuzsa kiemelte: sok eljárás a fogyatékos emberek érdekükben változott a közelmúltban. Az ősszel módosult büntető eljárási törvényt hozta példának, amely bevezette a közérthető kommunikáció alapelvi követelményét.