Magyar Hírlap: Fecskék a fogyatékos fiatalokért, idősekért

A hálózat elsődleges célja a fogyatékos, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok családjainak tehermentesítése

Hogyan juthat lélegzethez a szülő, aki fogyatékos gyermeket nevel, és állandó szolgálatot teljesít mellette? Mit tehet, ha tanulna, munkát keresne, bevásárolna vagy lazítana néhány órát? És mit tehet, ha nincs valaki körülötte, akire kis időre rábízhatná fogyatékos gyermekét?

A fogyatékos gyermek ellátásának felelőssége az egész családra ránehezedik, és gyakori, hogy az édesanya egyedül marad az állandó felügyeletet igénylővel. A folyamatosan készenlétben lévő szülőnek már sem ideje, sem energiája nem jut egészséges gyermekeire, családjára, önmagára. Kapcsolatai megszűnnek, élettere beszűkül, testi és lelki egészsége megromlik, s ha van munkahelye, egyre nehezebb helytállnia.

A KézenFogva Alapítvány Fecske Szolgálata klasszikusan bébiszitteri feladatokat lát el a fogyatékos gyermekekkel: felügyel, játszik, lefektet, kísér, azaz tehermentesíti az ilyen helyzetben lévő családokat – mondta el lapunknak Orosz Andrea országos koordinátor. Beszámolója szerint bő hétéves működése alatt a Fecske Szolgálat (Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás) 1200 családdal került kapcsolatba, nyolcvan százalékuk otthoni felügyeletre, húsz százalékuk pedig az intézményből való kísérésre igényelte a segítőt.

Budapesten és Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen százhúsz településen dolgoznak, kapacitásuk havonta 320-400 családnak 4500-4600 órás szolgáltatásra elegendő. Jelenleg körülbelül hatszáz családdal állnak folyamatos kapcsolatban, s körülbelül további hetven szerepel a várólistájukon – folytatta Orosz Andrea. Elmondta, hogy igyekeznek megtalálni a legnagyobb szükségben lévő vagy azon családokat, amelyeknek nincs kapcsolatuk más szolgáltatókkal. A családok szükségletéhez rugalmasan alkalmazkodnak: vannak olyanok, akik a hét egy bizonyos napjára kérnek segítséget, és erre a néhány órára időzítik elintéznivalóikat, másoknál például minden második, harmadik héten kell hazakísérni a gyereket az iskolából, óvodából, majd otthon felügyelni, míg a szülő hazaérkezik a délutáni műszakból. Akad olyan család, ahol a szülő tanul vagy munkát keres, és ezért kérik a szolgáltatást, és van olyan is, aki csak az iskolai szünet idejére szeretne segítséget, mert meglátogatná külföldön tanuló egészséges gyermekét.

A fővárosra és öt megyére kiterjedő Fecske Hálózat elsődleges célja a fogyatékos, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok családjai-nak tehermentesítése és az, hogy a fogyatékos fiatalok minél tovább a családjukban maradhassanak. Az igénybe vevők 60-63 százaléka tizennégy évesnél fiatalabb. A szolgálat munkatársai, azaz a „fecskék” a gondozásban és az alapápolási feladatok ellátásában, így többek között az étkeztetésben, tisztálkodásban, öltözködésben, mozgásban vagy mozgatásban segítenek, játszanak vagy sétálnak a gyerekkel. A szolgálat igyekszik egyenlő esélyű hozzáférést biztosítani, azaz területileg nagyjából azonos szinten kiosztani a kapacitásokat. Mivel – még ha a szolgáltatás minőségbiztosított is – modellkísérletről van szó, minden évben újra kell pályázniuk, működésüket az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Velux Alapítványok támogatja – fűzte hozzá Orosz Andrea.

Beszámolója szerint az alacsony díjazásért egy család legfeljebb havi húsz óra szolgáltatást vehet igénybe, de előfordulnak rendkívüli helyzetek, amikor ezt a helyi szolgálatvezető döntése alapján további órákkal toldják meg. Jelenleg egy család átlagosan havi tizenkét óra szolgáltatás kap – mondta Orosz Andrea. A szolgáltatás azután indul, hogy a család jelentkezik, a szolgálat munkatársai felmérik az igényeit, a gondozott gyermek állapotát, szükségleteit, és ennek megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkező „fecskét” küldenek hozzá.

A megrendelő körülményeitől és jövedelmétől függően a szolgáltatás óradíja 100 és 500 forint között mozog. Egy-egy családnak két „fecskét” is bemutatnak, ők szükség esetén helyettesíthetik egymást, de arra figyelnek, hogy ne legyen gyakori a változás.

A „fecskék” maguk is jelzik a szolgálatvezetőnél, milyen típusú fogyatékosságú emberekkel szeretnének foglalkozni. Alapképzettségük pedagógusi, szociális, esetleg egészségügyi, mindegyikük elvégezte a szolgálat hatvanórás képzését.