Bajai Napló: Súlyos jogsértésekkor sem nagyon mernek panaszt tenni

Hátrányos megkülönböztetés ért egy Down-szindrómás kislányt, aki egy minősítést alapján integráltan, más gyerekkel is együtt nevelhető. Egy óvodavezető ugyanis megakadályozta, hogy tovább haladhasson saját csoportjában az iskola előkészítés feladatait is végző nagycsoportba. Az óvodába csak napi három órát engedték bent lenni a gyereket, s hiába állították a szülők, tud egyedül enni, nem ebédelhetett az intézményben.

Szülei ezt sérelmesnek találták, és igazat adott nekik egy gyógypedagógiai szakvélemény is. Az óvoda végül egy jogászcsapat fellépése után ismerte el a diszkriminációt. Ilyen és ehhez hasonló, értelmi fogyatékosokat, autistákat és halmozottan hátrányos helyzetű embereket és hozzátartozóikat ért diszkriminációs eseteket (másfél év, 295 panasz) foglal össze a Kézenfogva Alapítvány tanulmánya. Egy olyan komplex védőhálót hoztak létre, amely vállalja szakszerű segélynyújtást a jogsérelmek orvoslásában.

 

Olyan eset is szerepel a tanulmányban, hogy egy HÉV-vonal több állomása sem felel meg az akadálymentességnek, a helyettük igénybe vehető járművek igénybevétele ugyanott jóval megnöveli az utazási időt és a költségeket az érintetteknek. Valaki azért fordult a jogsegélyszolgálathoz, mivel felesége a korhatár előtti nyugdíj igénybevételével elesett az addig több mint 10 éven keresztül részére folyósított ápolási díjtól. Jelentkezett egy olyan hallássérült nő, akit alacsonyabb bérrel járó munkakörbe helyezte át alkalmatlanságra hivatkozva, pedig az egészségügyi alkalmassági vizsgán is kiderült, hogy el tudta volna látni korábbi munkáját. Egy anya bepanaszolta, egy rehabilitációs intézményben az egyik alkalmazott rendszeresen molesztálta a lányát.

 

„Az értelmi fogyatékos, autista emberek a társadalom talán legkiszolgáltatottabb, legkitaszítottabb személyei, akiknek leginkább szükségük van az esélyegyenlőséget előmozdító jogérvényesítésben a segítségre” – nyilatkozta lapunknak Pordán Ákos. A Kézenfogva Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a célcsoport tagjainak érdekérvényesítő képessége igen alacsony, panaszt még súlyos jogsértéseknél sem mernek tenni, a velük szemben elkövetett diszkriminációt legtöbbször fel sem ismerik. A hazai jogászképzés még mindig elhanyagolhatón hívja fel a figyelmet a fogyatékos személyek jogaira, ezért kapcsolatba léptek az egyetemekkel ennek orvoslására. Sok panaszos nem meri, nem tudja felvállalni a vitát munkáltatójával, az őt ellátó intézménnyel, iskolájával szemben. A félelem megalapozott egy-egy meglévő jogviszony elvesztése miatt. Ilyen helyzetekben a konfliktust gerjesztő hatósági út helyett a mediáció, mint jogi felvilágosítással egybekötött, békés egyezségkeresés, közvetítés tűnik a legmegfelelőbbnek.

 

Éber S.