metropol.hu: Kerülik a fiatalok a szociális szektort
A szociális szektorban dolgozókra egyre nagyobb szükség van, hisz az előrejelzések szerint 2060-ra a 65 év fölöttiek aránya a lakosságon belül 30%-ra nő – az időseket, fogyatékkal élőket, gyermekeket, valamint hátrányos helyzetű csoportokat segítő szociális szakmák képviselőiből mégis hiány alakult ki. Az EASPD (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities – Fogyatékossággal Élőket Gondozók Európai Szövetsége) megbízásából a Vlerick Üzleti Akadémia felmérte a szociális szektor európai helyzetét.
2000 és 2009 között a szociális és egészségügyi szektorban 4,2 millió új állás keletkezett az Európai Unióban, ami az időszakban létrejött összes állás egynegyede. Magyarországon ugyanakkor ugyanebben az időszakban stagnált a szociális és egészségügyi szektor foglalkoztatottjainak száma. A tanulmány szerint hazánkban – Görögországhoz, Bulgáriához, Spanyolországhoz, Olaszországhoz és más uniós államokhoz hasonlóan – a gazdasági válság miatt életbe léptetett megszorító intézkedések komoly büdzsécsökkentésekkel jártak: ez pedig hatott a szociális szektorra is.
A szektor dolgozóinak többsége egyébként Európa-szerte nő – az uniós átlag 78%. Az arány Magyarországon is hasonló. A nemek közti bérszakadék a szociális ágazatban erősebben jelenik meg, mint egyéb szektorokban. Uniós szinten felülreprezentált a részmunkaidős foglalkoztatottság, hazánkban egy kicsit más a helyzet, az alternatív foglalkoztatási formák alacsony elterjedéséből adódóan. Főként a 25–49 éves korosztály tagjai vállalnak ilyen típusú munkát, de 2000–2009 közöttt 8%-kal emelkedett az 50 év fölötti munkavállalók száma. Legmarkánsabban az idősellátásban dolgozók közt jelenik meg egyre nagyobb számban ez a korosztály.
A szociális és egészségügyi szektor dolgozóinak java közép- vagy felsőfokú végzettséggel bír – torzítja azonban a képet az, hogy az egészségügyi szektorban dolgozók végzettsége magasabb. Sokan úgy kezdenek dolgozni a szociális szektorban, hogy nem is rendelkeznek megfelelő végzettséggel, munka közben sajátítják el a szükséges tudást.
a Kézenfogva Alapítvány tapasztalata szerint a szociális képzésre jelentkezők között. Kovács Éva, a Kézenfogva Alapítvány módszertani munkatársa szerint a felmérés eredményei nem meglepőek. Ez az első egységes, mélyen áttekintő elemzés, amely a szektorról, a szakemberek helyzetéről született Európában, de hazánkban sem tud olyan kutatásról, amely így elemezné a szociális szakmák helyzetét.
– A nők felülreprezentáltsága régi tapasztalat. Oka egyrészt az, hogy a gondoskodás a hagyományos női szereppel azonosítható, továbbá az, hogy az alacsony presztízsű munkákat más ágazatokban is inkább nők végzik – mondta Kovács Éva. Kifejtette: hazánkban a fiatalok számára ezek a munkák nem vonzók, leginkább azok végzik őket, akik benne ragadtak a szociális szektorban, vagy 40-45 év fölötti nőként rosszabbak voltak az elhelyezkedési esélyeik, de itt munkát tudtak szerezni.
A tanulmány a szociális képzési rendszer bővítését ajánlja a szektor helyzetének javítására – a 16 ország által elfogadott Európai Gondozási Tanúsítvány növelheti a jellemzően alacsonyan képzett vagy akár képzetlen munkaerő esélyeit a szektorban. Kovács Éva szerint a tanúsítvány egyrészt egységes, modern megközelítést, szakmai szemléletet és minőséget jelent, másrészt alacsony bemeneteli feltételekkel rendelkezik, könnyen megszerezhető, és a visszajelzések szerint javítja a munkaerő-piaci elhelyezkedési feltételeket is.