SAJTÓKÖZLEMÉNY

„ÉLNI, NEM VISSZAÉLNI”

A visszaélések megelőzésének és kezelésének, a Kézenfogva Alapítvány által kidolgozott eljárását már hét intézményben használják

Budapest, 2009-01-08. Erőszakos nemi közösülés bűntette miatt őrizetbe vett két 16 éves fiút a tiszavasvári rendőrkapitányság; a fiatalok egy értelmi fogyatékosokkal foglalkozó tiszalöki intézetben iskolatársuk ellen követték el a bűncselekményt – adta hírül a sajtó a napokban. A Kézenfogva Alapítvány már 2004-ben kidolgozott egy protokoll eljárást, amely ezekben az esetekben eligazítást nyújt.

Hazánkban jelenleg közel 25 ezer fogyatékos és pszichiátria beteg ember él tartós bentlakást nyújtó intézményben. Túlnyomó többségük nagy létszámú intézetekben, töredékük úgynevezett lakóotthonban, amely 8-12 ember számára biztosít emberibb körülményeket. Az úgynevezett középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos emberek legalább negyede valamilyen bentlakásos intézményben él, és koruk előrehaladtával, amikor szüleik már nem tudnak róluk gondoskodni ez az arány meredeken emelkedik és gyakorlatilag élete során szinte mindenkit érint az intézményi elhelyezés. Sokan teljes életüket intézetben élik le.

A bentlakásos ellátások szabályozása rendkívül elavult. A szigorú létszám-gazdálkodási előírások (és a szűkös források) miatt megtörténhet, hogy egy-egy segítőre, gondozóra akár 10-15 teljes ellátást, fizikai gondozást és állandó felügyeletet igénylő személy ellátása hárul. Az alacsonyabb gondozási szükséglettel bíró sérült személyek intézményeiben ez az arány még rosszabb, sok esetben 25-30 fő gondozását egy gondozó végzi. A feladat teljesíthetetlen és az intézmények jelentős része legfeljebb a lakók legalapvetőbb fizikai szükségleteit tudja kielégíteni, fejlesztő és egyéb terápiás foglalkozásokra, mentálhigiénés ellátásra nagyon kevés humán és anyagi erőforrás marad.

Az értelmi fogyatékos felnőtteket ellátó szociális intézményekben gyakori problémát jelentenek a különböző visszaélések, illetve azok kezelésének hiányosságai. Szinte minden intézményben előfordulnak lopások, időnként, pedig fizikai és szexuális erőszak is. Ilyen esetek alkalmával az intézmény tehetetlennek és védtelennek érzi magát. Ezért a Kézenfogva Alapítvány protokoll eljárást dolgozott ki, amely ezekben az esetekben eligazítást nyújt.

Az „Élni, nem visszaélni” program kiindulópontja, hogy a visszaéléseket, a párkapcsolatok és szexualitás kérdéseit, valamint az alapvető gondozási feladatokat egységes szemléletmódban kell kezelni az alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményekben, természetesen a sérült emberek önrendelkezésével és autonómiájával összhangban.

A folyamatot lépésekre osztottuk, és a résztvevő intézményeknek folyamatos szakmai támogatást biztosítunk a megvalósítás során. A szükséges dokumentumok alapjaira javaslatot teszünk eddigi tapasztalataink szerint, de az intézmények munkacsoportjai saját szükségleteikhez és a szervezeti struktúra helyi jellegzetességeihez igazíthatják azokat a szakmai kívánalmak megtartása mellett.

Az „Élni, nem visszaélni” program céljai: A fogyatékossággal élő, alap-és szakosított ellátásban részesülő emberek kiszolgáltatottságának csökkentése és életminőségének emelése, valamint segíteni, támogatni a szolgáltató intézményt és szakembereit abban, hogy időben felismerjék a visszaéléseket, és felkészüljenek azok kezelésére, megelőzésére.

2006-ban három intézményben valósítottuk meg a visszaélések megelőzését és kezelését szolgáló protokoll bevezetését. 2007-ben pedig az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) támogatásával újabb négy intézményt sikerült bevonni a programba.

A program bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, illetve további információról az alábbi telefonszámom nyújtunk tájékoztatást:

Baráth Andrea
kommunikációs vezető
Kézenfogva Alapítvány
30 274 4414
barath.andrea@kezenfogva.hu